Újabb lépések a szerb EU-csatlakozás útján
Múlt csütörtökön még csalódottak és ingerültek voltak a szerbiai politikusok, mert Brüsszel nem tűzte napirendre a Szerbiával való csatlakozási tárgyalások emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es tárgyalási fejezetének megnyitását. Akkor többen is úgy fogalmaztak, hogy a döntéssel fékezik Szerbiát az EU felé vezető úton.
A fejezetek megnyitása ellen az Egyesült Királyság és Horvátország szavazott. Brüsszeli információk szerint a szigetország csupán a brit népszavazás eredményét követő zavar miatt vétózta meg a fejezetek megnyitását, Zágráb viszont három követelés teljesüléséhez kötötte a "zöld fény" megadását. Horvátország egyrészt azt követelte, hogy Belgrád vonja vissza azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket. A második követelés a szerbiai horvát kisebbség jogainak bővítésére, a harmadik pedig a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködésre vonatkozott.
A hétfői párizsi Nyugat-Balkán-konferencián azonban szóbeli megállapodás született arról, hogy megnyílhatnak a fejezetek, és ez ellen a határidő lejártáig, kedd 17 óráig egyetlen tagország sem nyújtott be ellenvetést.
Nikola Selakovic igazságügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) úgy fogalmazott: a fejezetek megnyitása hozzájárul a biztosabb jövőhöz, megszilárdítja a gazdasági növekedést, elősegíti az ország fejlődését, és csökkentheti a költségvetési hiányt. Megfogalmazása szerint a 23-as fejezet az egyik legnehezebb tárgyalási rész, ugyanis politikai témájú fejezetről van szó, amelyet az elsők között nyitnak meg, és az utolsók között zárnak le. Hozzátette: az uniós integráció során a szerb alkotmányt is meg kell majd változtatni.
Deli Andor, vajdasági származású fideszes európai parlamenti képviselő keddi strasbourgi felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy negatív hatása lehet annak, ha késlekedik Szerbia európai integrációja. "Az ilyen körülmények csak feltüzelik az Európa-ellenes erőket Szerbiában, és mély csalódást váltanak ki az ország európai jövőjét támogató emberekben, akik a legutóbbi felmérések szerint többségben vannak" - fogalmazott a felszólalást összegző közleményében Deli Andor. "Egyetértünk abban, hogy Szerbia kulcsfontosságú ország a Nyugat-Balkánon, és jelentősen hozzájárulhat az európai politika sikerességéhez, ezért nem szabad tovább halogatni az uniós bővítési folyamatot" - tette hozzá.
Kizárólag a szilárd és határozott szerb álláspontnak köszönhető a csatlakozási tárgyalások újabb fejezeteinek megnyitása - vélekedett Ivica Dacic külügyminiszter, hozzátéve: a brüsszeli döntés elismerést jelent a szerb kormány és a kormányfő eddigi reformpolitikájának is. Szerbia az EU tudtára adta, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló politizálás híve, s nem tűr meg semmiféle zsarolást vagy megalázást - közölte Dacic, és úgy folytatta: reméli, hogy az EU is levonta a tanulságot a történtekből, és a jövőben Szerbiának nem kell kettős mércék miatt aggódnia.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt idézte a szerb sajtó szerdán, aki úgy fogalmazott: az április 24-i előre hozott választások kampánya során számtalanszor elmondta, hogy Szerbia célja az európai uniós tagság, és erről az útról nem fog letérni. Arra is kitért, hogy országa nem fog népszavazást rendezni az európai uniós tagságról, a választások ugyanis megmutatták, hogy a szerbiai nép az integrációt támogatja.
Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg.
