Újabb történelmi csúcson zártak az európai részvények
A hatszáz legnagyobb európai vállalat árfolyamának változását követő Stoxx Europe 600-as index 0,03 százalékos emelkedéssel, 454,56 ponton, ismét történelmi csúcson zárt, de napközben 455,76 ponton is járt az értéke.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki ülésén az irányadó eurókamaton. Jelezte egyúttal, hogy folytatja eszközvásárlásait és a válságból való kilábalás jeleit nyugtázva javított az idei és jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésén is. Elemzők szerint az EKB sikeresen megnyugtatta a befektetőket azzal, hogy semmiféle utalást vagy jelzést sem tett esetleges monetáris politikai szigorításra, óvva ezáltal a még mindig törékeny gazdasági fellendülést.
Sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke kiemelte: az EKB a bizonytalansági tényezők mérséklése és az árstabilitás biztosítás érdekében fontosnak tartja a válság során biztosított kedvező finanszírozási kondíciók fenntartását. Megjegyezte, hogy a piaci kamatlábaknak a márciusi ülés óta tapasztalt emelkedése "túl korai" és egyaránt kockáztatja a gazdasági fellendülést és az inflációs kilátásokat. A kormányzótanács ezért is találta szükségesnek megerősíteni szándékát az ösztönző célú laza monetáris politika folytatása mellett.
Az EKB idén 4,6 százalékos, jövőre 4,7 százalékos, 2023-ban pedig 2,1 százalékos gazdasági növekedésre számít. A márciusi prognózisban az idei évre 4,0 százalékos, jövőre 4,1 százalékos, 2023-ra pedig 2,1 százalékos GDP-növekedést jelzett az EKB. Az idei éves infláció 1,9 százalék lesz a márciusban jelzett 1,5 százalék helyett, a 2022-es 1,5 százalék 1,2 százalék helyett, a 2023-as pedig változatlanul 1,4 százalék lesz az EKB várakozása szerint.
A kamatok alakulására kényesen reagáló bankpapírok árfolyama 0,4 százalékkal nőtt, a technológiai részvények pedig 0,9 százalékkal drágultak. Az autógyártók viszont már a harmadik egymást követő napon zártak mínuszban, miután a Volkswagen konszern jelezte, hogy a harmadik negyedévre várja a chiphiány enyhülését, de a szűk ellátási keresztmetszetek még sokáig fennmaradnak.
A vezető nyugat-európai indexek közül a londoni FTSE-100 mutató 0,10 százalékos pluszban, míg a frankfurti DAX-index 0,06 százalékos, a párizsi CAC-40 index 0,26 százalékos, a madridi IBEX 0,24 százalékos, a milánói FTSE MIB pedig 0,40 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. A páneurópai indexek közül az FTSE Eurofirst 300 index 0,14 százalékkal emelkedett, de az euróövezeti gyűjtőindexek közül az EuroStoxx50 0,02 százalékkal csúszott lejjebb.
Az európai tőzsdezárás idején New Yorkban a Dow Jones ipari átlag 0,36 százalékos, az S&P 500-as index 0,43 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 0,47 százalékos pluszban állt. A jelek szerint a befektetőket nem ijesztette meg a májusi inflációs adatsor, a jelentősen emelkedő számok ellenére sem tartanak monetáris szigorítástól.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára emelkedik.
Az augusztusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,50 százalékos pluszban, 72,58 dolláron, a júliusi szállítású WTI pedig 0,46 százalékos nyereségben, 70,28 dolláron forgott este fél hat után.
Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,20 százalékkal, 1892,11 dollárra nőtt, míg az augusztusi szállítású aranyé 0,07 százalékkal, 1894,20 dollárra esett a New York-i árupiacon.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,2169 dollárt adtak, 0,07 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz.
