Ukrajnában véresen komoly a baj
A felmérés hétfőn nyilvánosságra hozott eredménye szerint a megkérdezetteknek csupán 16,7 százaléka vélekedett úgy, hogy Ukrajnában jól alakulnak a dolgok. 18,7 százalék szerint Ukrajna képes a problémákat és a nehézségeket az elkövetkező néhány éven belül megoldani, 43,6 százalék viszont azt válaszolta, hogy erre csak hosszabb távon lesz képes, míg 22 százalék szerint az ország sohasem lábal ki a nehézségekből.
A felmérésben részt vevők jelentős része, 78,9 százaléka értékelte rosszra az ukrán vezetés teljesítményét a korrupció elleni harcban, 78,9 százaléka az inflációval szembeni küzdelemben és 74 százaléka a gazdasági növekedés ösztönzésében. Arra a kérdésre, hajlandók-e elviselni bizonyos anyagi nehézségeket a reformok végrehajtása érdekében, a megkérdezettek 10,1 százaléka válaszolta azt, hogy bármeddig kész tűrni, ha ez valóban az ország sikerességéhez vezet, 28,4 százalékuk szintén hajlandó, de csak meghatározott ideig, legfeljebb egy évig.
A résztvevők 26,7 százaléka adott nemleges választ, mert nem hisz a reformok sikerében, 29,5 százalék pedig azért nem hajlandó, mert anyagi helyzetét már most is elviselhetetlennek tartja. Egy másik felmérés, amelyet szintén hétfőn tettek közé és amelyet a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) végzett, ugyanakkor azt az eredményt hozta, hogy a jelenlegi államfő, Petro Porosenko kapná ismét a legtöbb szavazatot, ha most lennének az elnökválasztások. A megkérdezettek 13,7 százaléka szavazna rá, míg Julija Timosenko volt kormányfőre, a Haza párt vezetőjére 11,1 százalék.
Ha azok, akik még nem döntötték el, kire szavaznak, nem mennének el voksolni, akkor a részvételi arány 53 százalékos lenne, s a résztvevők közül Porosenkóra 20,5 százalék, Timosenkóra 8,8 százalék szavazna. Ha most lennének parlamenti választások, akkor a felmérés szerint az államfő mögötti tömörülés, Petro Porosenko Blokkja végezne az élen 19,9 százalékkal, a Timosenko vezette Haza párt a második helyen 18,8 százalékkal, a lembergi (lvivi) polgármester pártja, az Önsegítés (Szamopomics) pedig a harmadikon 12,8 százalékkal.
Összesen hat párt lépné át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az előbbiek mellett a hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt elnök egykori hívei által alapított ellenzéki Blokk, a Oleh Ljasko vezette populista nacionalista Radikális párt, valamint a szélsőséges nacionalista Jobboldali Szektor, amely a voksot 6,4 százalékát szerezné meg. A megkérdezettek többsége, 60,7 százaléka nem bízik abban, hogy a minszki megállapodások révén megteremthető a béke a Donyec-medencében. Ezzel ellentétes választ csupán 26,9 százalék adott. A felmérés résztvevőinek 63,5 százaléka gondolja azt, hogy Oroszország nem fog hozzájárulni a minszki megállapodások maradéktalan teljesüléséhez, 17,4 százalékuk nem értett ezzel egyet.
Mindazonáltal a megkérdezettek 78 százaléka volt azon a véleményen, hogy folytatni kell a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezésére irányuló tárgyalásokat, míg 12,6 százalék helyezkedett arra az álláspontra, hogy a harci tevékenységet az ukrán fegyveres erőknek addig kell folytatnia, amíg a Donyec-medence egésze fel nem szabadul. A Razumkov Központ a felmérését szeptember 12-19. között végezte, munkatársai 2008 nagykorú állampolgárt kérdeztek meg az ország valamennyi régiójában, kivéve az Oroszország által bekebelezett Krím félszigetet és a szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeket. A KMISZ szeptember 17-27. között végzett felmérésében 2041-en vettek részt ugyancsak a Krím és a szakadár területek kivételével Ukrajna minden térségéből, összesen 111 településről.
