Januártól változnak a felhő-váltás szabályai az EU-ban

Az európai Data Act rendelkezései alapján 2027. január 12-től a felhőszolgáltatók főszabály szerint nem számíthatnak fel külön váltási díjat azért, ha ügyfelük másik szolgáltatóhoz költözteti adatait és rendszereit. A migráció technikai feladatai és költségei ettől még nem tűnnek el, de a szolgáltatóváltás egyik pénzügyi akadálya megszűnik. A hosting szolgáltatásait Magyarországon is biztosító cseh vállalat vshosting szerint a változás a magyar vállalatok számára is jó alkalom felhőstratégiájuk áttekintésére, függetlenül attól, hogy végül szolgáltatót váltanak-e.

„A legtöbb cégvezető nem feltétlenül érzi úgy, hogy kötve lenne a felhőszolgáltatójához. Azt viszont tapasztalja, hogy a havi számla nehezen tervezhető, egy leállásnál csak várni lehet, a váltás pedig az informatikai csapat szerint hónapokig tartó projekt lenne. Januártól ennek egy része megváltozik. Érdemes feltenni a kérdést: valóban a legjobb helyen vannak-e az adataink és az üzletkritikus rendszereink?” – mondta Damir Špoljarič, a vshosting vezérigazgatója.

Miért érdemes most felülvizsgálni a felhőstratégiát?

Üzletmenet-folytonosság - Egy felhőszolgáltatás kiesése akár a vállalat teljes működését megbéníthatja. Az elmúlt időszakban a legnagyobb nemzetközi szolgáltatóknál is előfordultak többórás leállások. Nem mindegy tehát, hogy egy cég üzletkritikus rendszerei mennyire függenek egyetlen szolgáltatótól, és milyen gyorsan állítható helyre a működés egy váratlan hiba után.

Kiszámítható költségek - A felhasználásalapú felhőszolgáltatások számlái nehezen tervezhetők, különösen változó terhelés mellett. Egy fix díjas, menedzselt konstrukció bizonyos feladatoknál nagyobb pénzügyi kiszámíthatóságot kínálhat. A szolgáltatóváltás költségeinek csökkenése pedig azok tárgyalási pozícióját is javíthatja, akik végül jelenlegi partnerüknél maradnak.

Adatbiztonság és jogi felelősség - A vállalatok akkor is felelősek adataik védelméért, ha azokat külső szolgáltatónál tárolják. A vezetőknek ezért tisztában kell lenniük azzal, hogy hol találhatók az adatok, milyen joghatóság vonatkozik a szolgáltatóra és annak anyavállalatára, illetve milyen feltételek mellett férhetnek hozzájuk külföldi hatóságok.

Öt kérdés, amelyet minden felhőszolgáltatónak érdemes feltenni

A vshosting szakértői szerint az alábbi öt kérdés segíthet feltárni a felhőhasználat rejtett költségeit, kockázatait és a szolgáltatói felelősség határait.

1. Mennyibe kerül, ha szolgáltatót akarunk váltani?

Milyen formátumban és mennyi idő alatt vihetők át az adatok és alkalmazások? Milyen technikai feladatokat kell a vállalatnak elvégeznie, és milyen költségekkel kell számolnia a megszűnő váltási díjakon túl? A jogszabályi változás nem jelenti azt, hogy minden migráció automatikusan ingyenes és egyszerű lesz.

2. Melyik ország joga vonatkozik az adatainkra és a szolgáltatónkra?

Hol találhatók fizikailag az adatközpontok? Milyen jogrend szerint működik a szolgáltató és az anyavállalata? Hogyan kezeli a külföldi hatóságoktól érkező adatkéréseket? Az európai adattárolás önmagában nem feltétlenül zárja ki a harmadik országbeli joghatóságokból eredő kockázatokat.

3. Mi történik, ha a felhőszolgáltató leáll?

Mennyi időn belül állítható helyre a működés? Van-e szerződésben rögzített helyreállítási vállalás, rendszeresen tesztelt biztonsági mentés és működő vészhelyzeti forgatókönyv? Mi történik akkor, ha nem csupán egy szerver, hanem egy teljes adatközpont esik ki?

4. Hogyan támogatja a szolgáltató a NIS2-megfelelést?

Rendelkezésre bocsát-e az auditok során felhasználható dokumentációt? Milyen biztonsági tanúsítványokkal rendelkezik, hogyan kezeli és jelenti az incidenseket, illetve milyen támogatást nyújt az ügyfeleknek a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez? A felhőszolgáltatás kiszervezése nem jelenti a vállalati megfelelési felelősség átadását.

5. Ki üzemelteti valójában a rendszereket, és kit hívhatunk hajnali háromkor?

Egy nyilvános felhőben az infrastruktúra működtetése és az ügyfél alkalmazásainak üzemeltetése jellemzően megosztott felelősség. Ezért pontosan tisztázni kell, ki reagál egy hibára, milyen határidővel, milyen nyelven és milyen rendelkezésre állással. Egy kritikus éjszakai leállásnál nem mindegy, hogy a vállalatnak saját szakembereivel kell megoldania a problémát, vagy közvetlenül elérhető, felelősséget vállaló üzemeltetői csapatra számíthat.

„A tudatos döntést javasoljuk a vállalatoknak ebben a kérdésben Magyarországon is. A nagy amerikai platformok sok feladatra kiváló választást jelentenek, de az üzletkritikus és érzékeny rendszereknél érdemes megvizsgálni az európai menedzselt vagy privát felhő lehetőségét. A legfontosabb, hogy a vállalat pontosan értse a költségeket, a kockázatokat és a felelősségi viszonyokat, mielőtt dönt” – tette hozzá a vshosting vezérigazgatója.