Ukrán válság - Váratlanul érte a Nyugatot Oroszország lépése

„Mindenkit megleptek, az egész világ improvizál” - mondta Francois Heisbourg, a Stratégiai Kutatások Francia Alapítványa (FRS) nevű agytröszt elemzője a hírügynökségnek. „Európa számára a hidegháború vége óta ez a legsúlyosabb válság” - vélekedett Jörg Forbrig, a Germand Marsall Fund kelet-európai programigazgatója.

„A gond az, hogy Vlagyimir Putyin sokkal gyorsabban tud lépni céljai elérése érdekében, mint Washington vagy Európa. S számunkra az a gond, hogy nem tudjuk, hová akar menni. (…) A cél, amelyen nagyon gyorsan el kell gondolkoznunk, az, hogy megakadályozzuk egy hasonló forgatókönyv bekövetkezését más régiókban” - hangsúlyozta Andy Kuchins, a Nemzetközi Stratégiai Kutató Központ (CSIS) nevű amerikai agytröszt Oroszország/Eurázsia programjának igazgatója.

A főként orosz ajkúak lakta dél-ukrajnai Krím félszigeten történtek - ahol Oroszország jelentős haditengerészeti támaszpontot bérel Szevasztopolban - a 2008-as grúziai forgatókönyvre emlékeztetnek: az akkori ötnapos villámháború azzal végződött, hogy Moszkva elismerte két grúziai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, s több ezer orosz katonát vonultatott fel a térségben.

Európai diplomáciai források ugyanakkor magabiztosnak mutatkoztak, mondván, hogy Vlagyimir Putyinnak az Oroszország és a hét vezető gazdaság (G8) három hónap múlva Szocsiban esedékes csúcstalálkozója előtt nem érdeke szítani a feszültséget. „A (nyugatiak) természetesen arra hajlanak, hogy inkább kételkednek Putyinban. Senkinek sem áll érdekében a térségbeli helyzet romlása” - tette hozzá szombaton Francois Heisbourg.

Az események felgyorsulása láttán hétfőre összehívták az Európai Unió külügyminiszteri tanácskozását, szombaton pedig rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az ukrajnai és a krími helyzetről. A tanácskozás előtt, amely két nap alatt a BT második sürgősséggel összehívott ülése volt, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a nyugalom azonnali helyreállítását és a jelenlegi válság megoldását célzó közvetlen tárgyalásra szólított fel minden felet. A BT, amelynek egyik állandó tagja Oroszország, végül nem tett semmilyen lépést.

Az orosz elnök szombaton a jelek szerint a nyugatiak idegeivel akart játszani: míg a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) a kérésére jóváhagyta az orosz hadsereg bevetését Ukrajnában „az ország politikai helyzetének stabilizálódásáig", a Kreml közleményben tudatta, hogy Vlagyimir Putyin még nem hozott erről döntést.

Egy esetleges nyugati katonai beavatkozás ki van zárva, az Oroszországra való nyomásgyakorlás eszközei kizárólag diplomáciaiak vagy gazdaságiak lehetnek - hangsúlyozták az AFP által megkérdezett szakértők. „Egy sor figyelmeztetés és elítélés hangzott el, de egyelőre eredmény nélkül” - jegyezte meg Jörg Forbrig. „Ma (…) haladéktalanul erősebb intézkedésekre van szükség (…) sokkal erősebb politikai jelzésekre és nyomásra” - mondta.

Heather Conley, az CSIS európai programigazgatója szerint „Oroszország elleni gazdasági és diplomáciai intézkedések” várhatók. Az elemző szerint „Obama részvétele a (szocsi) G8-csúcson igencsak valószerűtlen”.

A válságra reagálva a nyugatiak szemmel láthatóan szervezetlenül léptek fel, mintha rögtönöznének. Pénteken három európai ország (Franciaország, Németország és Lengyelország) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmukat fejezték ki a krími helyzet alakulása miatt. Szombaton szintén mindenki kifejezte aggodalmát, de akkor külön-külön.

A terepen zajló diplomáciai kötélhúzásban Oroszország gyakran vezetni látszik. Az orosz felsőház úgy ítélte meg, hogy Obama elnök átlépte a Rubicont a Moszkvához intézett figyelmeztetésével, és jelezte, hogy kérni fogja Putyin elnöktől Oroszország washingtoni nagykövetének hazarendelését. (MTI)