Vádat emelt a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség

Közölte, öt vádlottal - Varga Péterrel és társaival - szemben emeltek vádat; az iratok megküldése jelenleg is tart. Jelezte, hogy eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben - bizonyítottság hiányában - a nyomozást megszüntették.

Tájékoztatása szerint a vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják.

A főügyész azt mondta, az okozott kár összességében 115 milliárd forint. Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette azt is, hogy a Buda-Cash-ügyben politikai szál nem merült fel.

A vádirat szerint V. Péter és társai - valamennyien a tulajdonosi körből - a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították.

A főügyészség az ügyben kiadott közleményében azt írta, a vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették.

A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg.

Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket az értékpapírokat azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.

A második vádpont szerint V. Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára. Azt írták, hogy az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett - a mögöttes felelősség szabálya miatt - maga a befektetési szolgáltató tekinthető sértettnek.

A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt. A fenti cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.

A főügyészség közlése szerint a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa - a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel - 25 évig terjedő szabadságvesztés.

A rendőrség március 8-án közölte, hogy lezárták a nyomozást és vádemelést javasolnak az ügyben. A Buda-Cash gazdálkodásával kapcsolatban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás és a számvitel rendjének befektetési vállalkozás körében elkövetett megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozott tizenegy emberrel szemben.

A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. Az ügyben bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságon. A brókercég tevékenységi engedélyét tavaly március 4-én visszavonta a jegybank, és kezdeményezte annak felszámolását.

A jegybank vizsgálata szerint a brókerház körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, ezenfelül a DRB bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek vagyonának egy részét is eltüntette, mintegy 60-65 milliárd forintnyi értékpapírral nem tud elszámolni a kisbankokkal szemben. A Fővárosi Törvényszék 2015. március 11-én az ügyben három embert előzetes letartóztatásba helyezett.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) közlése szerint a Buda-Cash-károsultak március 26-ig nyújthatják be a kártalanítási kérelmüket. Március 18-ai közlésük szerint addig 10 430 Buda-Cash-ügyfél kártalanítási kérelmét vették nyilvántartásba.

A károsultaknak a Beva a hiányzó értékpapírok és pénzösszeg után befektetőnként maximum 20 ezer eurónak megfelelő kártalanítást fizet a felszámolás napján érvényes árfolyam alapján számított forintösszegben. A kártalanítás egymillió forintig 100 százalékos, az egymilliót meghaladó rész után pedig 90 százalék.