Választás 2010 - a mentelmi jog nem visszamenőleges hatályú
A szakembert annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy a Jobbik minapi közlése szerint a jelenleg terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György a mentelmi jog érdekében független képviselő-jelöltként indulna Budapest 17. választókerületében, míg az Összefogás Párt Szoboszlai Barnát, a kertjét árammal védő kesznyéteni férfit Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12-es választókerületében kívánja országgyűlési képviselő-jelöltként indítani, egyszersmind őt választották a párt miniszterelnök-jelöltjévé.
A 69 éves kesznyéteni férfi ellen több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indult eljárás, miután a kertjében árammal védekezett a tolvajok ellen, s emiatt 2008 nyarán egy férfi halálos áramütést szenvedett, egy másik ember pedig megsérült. Szepessy Zsolt pártelnök, Monok polgármestere szerint az idős embert - mivel valószínű, hogy a bíróság elítéli - csak úgy lehet megmenteni a börtöntől, ha a mentelmi jog intézményéhez folyamodnak.
Tóth Zoltán emlékeztetett arra, hogy a mentelmi jog intézménye a XX. század elején fejlődött ki azzal a céllal, hogy a kormány, a rendőrség és az igazságszolgáltatás ne tudja megakadályozni az ellenzéki képviselőket parlamenti munkájukban. A választási szakértő hangsúlyozta, hogy a mentelmi jog nem visszamenőleges hatályú; nem lehet azt mondani, "eddig ilyen-olyan cselekményeket követtem el, ami miatt büntetőeljárás alatt állok, és elindulok képviselőnek, mert visszamenőleg kiterjed rám a mentelmi jog". Erről szó nincs - szögezte le. Hozzátette: a mentelmi jog "jövőbe mutató intézmény", a jövőre nézve védi meg a birtokosát.
Mint mondta, abban az esetben, ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy hivatalosan is jelöltté válik - azaz összegyűjti az egyéni választókerületben induláshoz szükséges 750 ajánlószelvényt és a választási bizottság nyilvántartásba veszi jelöltként, illetve a területi vagy az országos választási bizottság nyilvántartásba veszi a párt listáját, amelyen képviselő-jelöltként szerepel -, a büntetőeljárás vele szemben nem szűnik meg.
És amennyiben előzetes letartóztatását tölti, úgy gyakorlatilag a fogdából kellene kampányolnia - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy aki jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti, az nem lehet sem jelölt, sem képviselő, az előzetes letartóztatásban lévő személynek azonban van választójoga: választhat és választható. Az előzetes letartóztatás olyan intézkedés, amelyet a büntetőeljárás védelme érdekében foganatosítanak, hogy megakadályozzák a gyanúsítottak összebeszélését, a bizonyítékok megsemmisítését és a szökést - emlékeztetett.
Megjegyezte: akiknél ezek a feltételek fennállnak, a bíróság "automatikusan" hosszabbítja meg az előzetes letartóztatást. Vagyis, amíg valakit a bíróság jogerősen nem ítél szabadságvesztésre, addig lehet jelölt és képviselő is, de ez nem ok arra, hogy kiengedjék a fogdából - hangsúlyozta. Abban az esetben, ha valaki a választás hivatalos jelöltjévé válik, és az után követ el bűncselekményt, a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Amikor pedig képviselővé válik valaki, az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről.
