Választások és a politikai fordulat éve volt 2015 Lengyelországban
Két, a Szolidaritás mozgalomból kinőtt párt, a nyolc évig kormányzó Polgári Platform (PO) és az átfogó reformokra készülő Jog és Igazságosság (PiS) váltott stafétabotot, a közös gyökerek ellenére ádáz küzdelem után. Az új kormány nem kapott száz nap türelmi időt, már első radikális lépéseit erőteljes ellenzéki reakciók kísérték.
A 2015-ös évfordulók a történelem sötét oldalait idézték fel: a lengyelek és a külvilág a 70 éve felszabadított auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor áldozatairól emlékeztek meg, és fejet hajtottak a 75 éve elkövetett katyni mészárlás, valamint az 5 éve történt szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emléke előtt. Szívderítőbb volt az emlékezés a Szolidaritás szakszervezet megalapítását kiküzdő 1980-as sztrájksorozat, valamint az 1990-es első szabad elnökválasztás évfordulójára.
A belpolitikára a választások nyomták rá bélyegüket. A kormányzó PO az év elején még a PiS-hez hasonló népszerűségnek örvendett, a fő ellenzéki párt támogatottsága a májusi elnökválasztás után nőtt meg, amikor a kormánypárt soraiból származó államfőt, Bronislaw Komorowskit az ellenzék jelöltje, Andrzej Duda krakkói jogász, európai parlamenti képviselő legyőzte. A PO népszerűségén a lehallgatási botrány is csorbát ejtett, minek következtében Ewa Kopacz miniszterelnök júniusban részleges kormányátalakításra kényszerült.
Az elnök- és az azt követő parlamenti választás kampányának hajrájában a PO ideológiailag balra tolódott. Ez és a PiS szociális témákat hangsúlyozó programja kifogta a szelet a baloldali pártok vitorláiból. Utóbbiak az októberi választások nyomán - 1989 óta először - a parlamenten kívül rekedtek.
Az abszolút parlamenti többséghez jutó PiS november végén önállóan alakított kormányt, melynek élére Beata Szydlo, Andrzej Duda elnökválasztási kampányfőnöke került. A kormány beiktatását követő hetekben külföldi visszhangot is keltő belpolitikai viszály tört ki az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása miatt. A konfliktust ellenzéki és kormánypárti tüntetések kísérték, az ellenzék diktatorikus törekvésekkel vádolta a PiS-t, amely szerint viszont az ellenzék az általa tervezett reformok akadályozására akarja felhasználni az alkotmánybíróságot.
A PiS megtette az első lépéseket gazdasági programja megvalósítására: bemutatta a népességfogyás megfékezésére irányuló családtámogatási programját, előterjesztette a nyugdíjkor csökkentését és a 0,39 százalékos bankadó bevezetését lehetővé tevő törvényjavaslatokat, és kilátásba helyezte a nagy kereskedelmi hálózatok megadóztatását.
A választás légköre Lengyelország külpolitikájára is befolyással volt: az év első felében a politikusok a kampány miatt a szükséges minimumra korlátozták külföldi útjaikat. A májusi elnökválasztás után Andrzej Duda diplomáciai offenzívát indított. Egyik kezdeményezője lett a jövő évi varsói NATO-csúcstalálkozó előkészítésének szánt, november eleji bukaresti regionális NATO-csúcsnak, három héttel később pedig népes küldöttség élén, a dél-kínai Szucsouban a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködés egyik mérföldkövét jelentő csúcstalálkozón képviselte Lengyelországot.
Az európai migrációs válság csak közvetve érintette a fő bevándorlási úvonalakon kívül eső Lengyelországot. A válság kezelésében a PiS-kormány előtérbe helyezi a külső európai határok védelmét, a migráció kiváltó okainak korlátozását, és elutasítja a kötelező befogadási kvótát.
A magyar-lengyel viszony terén is új kezdet bontakozik ki. Míg az év elején a lengyel belpolitikai viszályok és Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikájának lengyelországi bírálata beárnyékolta Orbán Viktor varsói útját, az újabb fejlemények - főként a lengyel határőrök magyarországi missziója, valamint Marek Kuchcinskinak, a szejm új elnökének decemberi budapesti látogatása - új távlatokat nyitott a kétoldalú kapcsolatokban. A hagyományos magyar-lengyel barátságot a jövő tavasszal induló lengyelországi magyar kulturális évad is erősíti. A gazdasági kapcsolatok egyik fő eseménye a Magyar Nemzeti Kereskedőház decemberi megnyitása volt.
A lengyel gazdaságot 2015-ben is a 23 éve folyamatos gazdasági növekedés jellemezte. A hazai össztermék (GDP) idén várhatóan 3,5 százalékot tesz ki, a reálbérek éves szinten 4 százalékkal növekedtek. A munkanélküliséget az év eleji 11,9 százalékról augusztus végére - 20 év óta először - sikerült 10 százalék alá szorítani. A kedvező mutatóra azonban a lengyelek folytatódó tömeges kivándorlása is befolyással volt. Az Európai Bizottság megszüntette a Lengyelországgal szemben 7 éve fennálló túlzottdeficit-eljárást.
A jövő évi lengyelországi nemzetközi találkozók közül kiemelkedik a júliusi varsói NATO-csúcs, melytől a lengyelek a szövetség keleti szárnyának további erősítését remélik, Krakkóba pedig másfél millió zarándokot várnak a katolikus ifjúsági világtalálkozóra, Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulóján. Az év közepén Varsó veszi át Prágától a visegrádi csoport soros elnökségét, januártól pedig kulturális események sokasága várható Wroclawban, Európa kulturális fővárosában. (MTI)
