Vámosi-Nagy Szabolcs: nem kerülhető el az adóemelés
Vámosi-Nagy Szabolcs szerdán, a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) tartott előadásában kifejtette: az adóemelést azért kell elfogadni, mert az ország adóssága folyamatosan növekszik; a költségvetés éves kamatterhe nagyjából megegyezik a személyi jövedelemadóból (szja) származó éves bevétellel. A jövő évi adóváltozásokról szólva úgy vélekedett, hogy az áfa felső kulcsának 25-ről 27 százalékra való emelése nem elegáns, hiszen mindenhol legfeljebb 25 százalék, ám az adórendszerrel kapcsolatban nem szokták emlegetni az eleganciát és az igazságosságot.
Hozzátette, hogy az angolok is emelték az áfát, s más országok is tervezik ezt. A képviselői módosítók közül - ezek terjedelme a zárószavazás napján 110 oldalra rúgott - a parlament nem fogadta el például a "villamosadót", bevezetik ugyanakkor a baleseti adót, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) 30 százaléka lesz. Bejön továbbá a 25 százalékos kulturális adó, amit a pornográf termékek árbevétele után kell fizetni. Januártól életbe lép az évente hatezer forintos ebadó, és lesz élelmiszerfelügyeleti díj is. Készül a katasztrófavédelmi hozzájárulás adónem is, a különlegesen veszélyes üzemet működtető vállalkozások számára - ismertette.
Az ebadóval kapcsolatban megjegyezte: ebből az adónemből várhatóan kevesebbet szednek be, mint amennyibe kerül. Úgy vélekedett, nem egyedi adóval kellene megoldani mindent. Jövőre érdemben emelkedik a cégautóadó, növekszik az autók átírási illetéke, a regisztrációs adó ugyanakkor 70 százalékkal csökken. A gépkocsiról utódaink azt hihetik majd, hogy valamiféle "totemállat", hiszen szinte minden adónemben külön szabály vonatkozik rá - mondta az adószakértő. A társasági adót érintő változások közül kiemelte a veszteségelhatárolás változását, amely korlátlan volt, ezután azonban csak a pozitív adóalap 50 százalékáig lehet beszámítani az előző évekből áthozott veszteséget, ami az idei évet is érinti.
A szja változásokról szólva elmondta: 2,424 millió forintos jövedelemig megszűnik a félszuperbruttó, az elvonás 16 százalék lesz, fölötte azonban 20,32 százalék marad az elvonás. A másik nagy változásról, az adójóváírás megszüntetéséről úgy vélekedett, hogy ez adószakmailag indokolt volt, de az azonnali megszüntetés sokakat nehéz helyzetbe hoz. Adójóváírást 2010-ben 3,4 millióan vettek igénybe. A kormány az adójóváírás kivezetése, illetve a minimálbér megemelése miatt járulékkedvezményt ad a cégeknek, hogy részben kompenzálják az adóváltozás hátrányait, kérdés azonban, hogy a magyar vállalkozások képesek lesznek-e a szükséges pénzt kitermelni - hívta fel a figyelmet.
A cafeteria rendszer is változik, a kedvezményezett kör nagyobb lesz, a béren kívüli juttatások után pedig 10 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni. Arról a rendelkezésről, amely szerint - amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - extra hozzájárulást írhatna elő a kormány, ha egyes döntései miatt olyan kiadás keletkezik, amire a költségvetésben e célra tervezett összeg nem elegendő, Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélekedett: ezt teljesen fölösleges volt törvénybe foglalni, ugyanis eddig is minden kormány adót vetett ki, ha bevételekre volt szüksége.
Ennek a szabálynak szerinte inkább pszichológiai - megelőző - célja lehet arra az esetre, ha valaki az Európai Bizottságnál meg akarna támadni egy döntést. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) azt mondta, hogy "teljesen elvtelen, szakmailag indokolhatatlan tákolmány", amelyet a hangadó réteg (újságírók, ügyvédek, adószakértők stb.) alkalmaznak, a több mint 1 millió vállalkozóból 96 ezer tartozik a hatálya alá. Tízszázalékos költséghányadnál, 37 százalékos adó mellett nagyjából annyit kell fizetni evában, mint amennyit kellene az eva által kiváltott három adónemben - mondta.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) Vámosi-Nagy Szabolcs szerint még az evánál is rosszabb, de valószínűleg nem szűnik meg, hiszen nemrég bővítették ki a sportolókkal, ahol tényleg tisztít ez a rendszer. Ha egy országnak a közös költségek fedezésére bizonyos összegre van szüksége, amit adókkal kell beszedni, akkor, ha a kék szeműek kevesebbet fizetnek, a zöld szeműeknek többet kell fizetniük - mutatott rá. Az adószakértő az MTI érdeklődésére az előadás után elmondta: jövőre a lakosságnak és a vállalatoknak is több adót kell fizetniük.
A vállalkozók esetében kérdéses, hogy a bérnövekedést hogyan fogják kigazdálkodni stagnáló gazdaság idején, példaként az építőipart és a gépkocsi kereskedelmet említette. A jogalkotási folyamatot elfogadhatatlannak nevezte, rámutatva: az szja-t tizenháromszor, az adózás rendjéről szóló törvényt tizennégyszer, míg az illetéktörvényt tizenötször módosították, a mostani változásokat nem számítva, s kitaláltak olyan adónemeket, amelyekre nincs szükség. Tavaly hét kisadót megszüntettek, de ugyanannyi új adót be is hoztak - mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy a változások a gazdaság fehérítése irányába mutatnak-e, úgy vélekedett, egy-két kisebb lépésre sor került - az adóregisztrációs eljárást az új cégek esetében jónak nevezte -, azonban markánsabbakra volna szükség. Az szja-ban pedig azt az új szabályt, hogy nem kell adatot szolgáltatni személyre szólóan az adóhatóságnak a fémhulladék-értékesítésről, kifejezetten hibásnak tartja. (MTI)
