Varga Mihály: cél a hiány nélkül működő állam
A tárcavezető közölte: ennek megfelelően indult el a 2017-es költségvetés tervezése.
Varga Mihály a kormány kiemelt törekvéseként szólt arról is, hogy a magyar gazdaság olyan pályára álljon, amely számottevő külső forrás nélkül is biztosítani tudja a dinamikus növekedést.
Varga Mihály kiemelte: a fegyelmezett kötségvetési politikát fenn kell tartani, és folytatni kell az államadósság csökkentését is a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) képest, a gazdaság fejlesztése terén pedig beruházásokra kell fókuszálni. Az államadósság csökkentésének már megvannak az első eredményei, a kelet-közép-európai országok között Magyarország külső sérülékenysége csökkent a legjobban. Az ország stabil növekedési pályán halad, 2014-ben 3,7 százalékkal, 2015-ben 2,9 százalékkal bővült a magyar GDP - emelte ki Varga Mihály.
A következő években az egyik kiemelt cél az ország újraiparosítása, az ennek megvalósítására szolgáló Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait - mondta Varga Mihály. Rámutatott: az Irinyi-terv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen.
Varga Mihály kiemelte: az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, ebben jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a magyarországi vállalatok verseny- és exportképességét, és ennek révén javul majd a magyar gazdaság válságálló képessége is. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarországon 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ez is mutatja, hogy a hazai ipar képes a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre.
Az úgynevezett Ipar 4.0 program alapján óvatos becslések szerint is, akár tíz százalékos hatékonyságnövekedés érhető el, a program az internetgazdaság és az újraiparosítás összehangolására született meg - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyar ipar fejlesztésében a kormány hét fejlesztendő területet, ágazatot jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is a gazdaság kiemelt területei lehetnek. A nemzetgazdasági miniszter ezek között emelítette a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-gyártást, a jövő húzóágazatai között említette a specializált gépgyártást, az elektronikát. Kiemelte: fontos terület az egészségipar és turizmus fejlesztése, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság és az infokommunikációs ágazat.
Varga Mihály szerint a védelmi ipart is fejleszteni kell, amelynek azonban nem lesz célja az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal való versengés, hanem e téren is az ország védelmi képességét, háttérkapacitását kell fejleszteni.
Varga Mihály szerint a beruházásokhoz, a vállalati fejlesztésekhez jó alapot ad az, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd, és ezek a beruházások 2019 végéig várhatóan meg is valósulnak.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a jövőben a cégeknek érdemes lesz jó adózónak lenni, mert a pontosan adózó vállalkozások különböző kedvezményeket kapnak majd az adóhatóságtól. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság átalakítása elindult, megindítják majd a megbízható és kockázatos adózók szétválasztását is - emelte ki a miniszter.
