Varga Mihály: kérdéses a növekedési szint fenntartása
A miniszter a bizottsági meghallgatásán kiemelte: 2013 második felétől folyamatosan nő a gazdaság, egyúttal 22 hónapja bővül a kiskereskedelmi forgalom. Elmondta: a kormány elképzelései szerint 2020-ig a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésében a növekedési kapacitások bővítését, a kis- és közepes cégek külső finanszírozásának könnyítését kell megerősíteni, a fejlesztés további súlypontjai között szerepel a vállalati környezet javítása is.
A tárcavezető kiemelte: a gazdaság újraiparosításában a kis és közepes cégeknek jelentős szerepet kell kapniuk, erős kis- és középvállalati kört kell kialakítani az országban, ebben a hazai tulajdonú vállalkozások szerepét szükséges erősíteni, és a kkv-k tőkeellátottságát is javítani kell a jövőben. A miniszter szerint a kiskereskedelmi forgalom, a lakossági fogyasztás azért tudott emelkedni az elmúlt időszakban, mert nőttek az országban a reálbérek, a hitelhez jutás is egyszerűsödött, ráadásul a lakosság hitelezési terhei csökkentek.
Varga Mihály nemzetközi szervezetek kimutatásaira és indexeire hivatkozva elmondta: Magyarország gazdasága az elmúlt öt évben jelentősen javult, például a hitelezési kamatrések tekintetében az elmúlt öt év során húsz helyet lépett előre, a munkaügyi felvételek tekintetében huszonhat helyet javult Magyarország besorolása, a külföldi működőtőke vonzóképességét tekintve harminchét helyet került előbbre az ország. A kis- és középvállalkozások a nemzetgazdasági tárca vezetője elmondása szerint az elmúlt évben a GDP-hez már 58,1 százalékban járultak hozzá.
A képviselők közül Volner János jobbikos képviselőként, és nem mint a bizottság elnöke, kijelentette: 2010-hez képest az euróban számolt reálbér csökkent Magyarországon, míg a régiós országokban nőttek az átlagbérek euróban számolva. A jobbikos honatya azt is kifogásolta, hogy ugyan a devizahitelek kivezetése valóban enyhített a lakosság terhein, de a kormány a folyamat első lépésében azokon segített, akik egyáltalán nem szorultak rá.
Volner János kiemelte: a kormány számos gazdasági ágazatban durva beavatkozásokat tesz, részben olyan körben, amely egyes gazdasági szereplőket juttat előnybe. Példaként említette, hogy a múlt héten újabb módosítást hajtottak végre a kormánypártok a szerencsejáték törvényen, amellyel kormányhoz közeli vállalkozókat segítettek. Volner János szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a reményeket, és az ország gazdasági növekedését is elsősorban az uniós források - megfogalmazása szerint az "uniós lélegeztetőgép" - támogatják.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a bizottság alelnöke nem értett egyet képviselőtársával, leszögezve: a dolgozó magyar családok helyzete jelentősen javult az utóbbi időszakban. Véleménye szerint hibás az az állítás, hogy csupán az uniós források miatt jó a magyar gazdaság teljesítménye. Szatmáry Kristóf kiemelte: napjainkban jóval több kkv jut állami támogatáshoz, mint a korábbi években, egyúttal az is kedvező, hogy az országban tapasztalható alacsonyabb kamatszint miatt javult a kis és közepes cégek forráshoz jutása.
Varga László, a bizottság szocialista alelnöke bírálta a vasárnapi boltbezárásokat. Kiemelte: a gazdasági stabilizációnak nagy ára van, így például Európa legmagasabb áfáját alkalmazza az ország adórendszere, szerinte szükség lenne arra, hogy kedvezményes áfakulcsot vezessenek be az élelmiszerekre. Úgy vélte, hogy az utóbbi időben a külföldi működőtőke beáramlását tekintve nagy foglalkoztató cég nem jött az országba, a Mercedes-beruházásról is még a korábbi időszakokban döntöttek. Felvetette: Miskolcnak is járműipari központtá kellene válnia.
Varga Mihály a felvetésekre reagálva megerősítette, hogy az ország gazdasági helyzete nagymértékben javult az elmúlt időszakban. Magyarországon az elmúlt öt évben úgy zajlott le a gazdasági és fiskális stabilizáció, hogy egyetlen újabb hitelt sem vett fel az ország - emlékeztetett. Rámutatott: a Világbank - amely többször bírálta az ország gazdaságpolitikáját - megítélése szerint a hitelhez jutás egyszerűsítése tekintetében Magyarország harmichárom helyet javított az elmúlt időszakban.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: minden jelentősebb hitelminősítőnél Magyarország a jó kilátásokkal rendelkező államok közé tartozik. Hangsúlyozta: az már önmagában minősíti Magyarország gazdasági megítélését, hogy a legutóbbi devizakötvény-kibocsátás során a magyar papírokat hatszorosan jegyezték túl a nemzetközi befektetők. Kiemelte: Magyarország napjainkban nem szorul külső forrásokra. A devizahitelek kivezetésének legfőbb értékét is abban látta Varga Mihály, hogy nagymértékben csökkent az ország külső kitettsége.
Elmondta: napjainkban a lakossági hiteleken belül 3 százalék körül van a devizahitelek aránya, csupán annak maradt meg devizában az adóssága, aki maga is ezt választotta, vagy devizában kapja jövedelmét. Varga Mihály védelmébe vette az egykulcsos adórendszert, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan a családpolitikában ragaszkodik a kormány a családi kedvezmények fenntartásához. Úgy vélte: a magyarországi szakképzett munkaerő gondjain, hiányán nem a bevándorlással, hanem a duális szakképzéssel lehet jelentősen javítani. (MTI)
