Várható volt, hogy nem mozdult az alapkamat

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: a feltörekvő piacokon eladói nyomás alakult ki az elmúlt hetekben, és bár ennek a forint ellenállt, nem gyengült, az óvatosság azért indokolt, amit erősített az olaj árának csökkenése is. Németh Dávid szerint a következő hetekben a nemzetközi piaci hangulat mellett meghatározó lehet a magyar kamat szempontjából, hogy milyen lépéseket tesz az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

Az olaj árának csökkenése az üzemanyagárakon keresztül visszafogja az inflációt. A szakember szerint elképzelhető a következő hónapokban egy mérsékelt kamatcsökkentés, ám május előtt erre nem valószínű, hogy sor kerül.

Egyrészt az államadósság finanszírozása az év első részében kicsit nehezebb, és a jegybankárok feltehetően nem kockáztatják meg, hogy egy csökkentés miatt eladási hullám alakuljon ki a piacon. Emellett a jegybank májusban jön ki az inflációs jelentésével, amelyben részben megalapozza majd a további kamatpályát.

Ha a következő hónapokban lesz is változás, akkor inkább egy csökkentésre lehet számítani, de arra is csak májusban, júniusban - mondta Németh Dávid. A decemberi inflációs jelentés óta az olaj ára további 20 százalékot esett, így valószínűsíthető, hogy az MNB a márciusi inflációs jelentésében a 2016-ra várt 1,7 százalékos fogyasztói árindexet lefelé módosítja - emelte ki Kiss Mónika.

Az Equilor vezető elemzője emlékeztetett: Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Euromoney konferencián elmondta, hogy a jegybank 45 dolláros olajárral számolt decemberben, amely a jelenlegi piaci környezet miatt korrekcióra szorulhat. Az ország nettó olajimportőr szerepének köszönhetően a csökkenő olajár a hazai fogyasztást erősítheti, részben eliminálva a lefelé mutató kockázatokat. Palotai Dániel kitért arra is, hogy az előrejelzési horizont végéig, 2017 decemberéig alacsony kamatszintekre rendezkedhetünk be.

Kiss Mónika kifejtette: az inflációs kilátások korrigálása ellenére nem várható, hogy a jegybank kamatvágással lépjen fel az infláció élénkítésének érdekében. A kamatmódosítással ugyanis a magyar irányadó kamatszint megközelítené az év végére várhatóan 1 százalékra emelkedő amerikai kamatszintet, ahol az amerikai állampapírok árazása sokkal attraktívabbnak bizonyul a magyarral szemben. Meglátása szerint az MNB kivár a márciusi inflációs jelentésig, valamint az EKB szintén márciusi kamatdöntő üléséig.

A harmadik ok, amiért a kamatpályával kapcsolatban nem várnak változást, a márciusi hitelminősítői kör. Ha a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába emelnék Magyarországot és ezzel párhuzamosan a lengyel jegybank is 1 százalékra csökkentené irányadó kamatszintjét, a helyzetet újra kellene értékelnie a monetáris tanácsnak - közölte Kiss Mónika. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint az inflációs folyamatok továbbra is nyomottak.

A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint a teljes előrejelzési időhorizonton, azaz 2017 végéig változatlan maradhat a jelenlegi alapkamat - közölték. Ugyanakkor alternatív szcenárióként nem zárják ki egy újabb lazítási ciklus indítását, legkorábban idén a második negyedévben. Ezt támogathatja a csökkenő olajár, illetve az, hogy az Európai Központi Bank további lazító intézkedésekről dönthet márciusban - közölte Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.

Elmondták: az idei évben sem számítanak jelentős gyorsulásra, várakozásaik szerint 2016-ban sem sikerül elérni a jegybanki 3 százalékos célt, átlagosan 1,3 százalék lehet idén az infláció Magyarországon. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az MNB az utóbbi hónapokban leszögezte, hogy a kamatcsökkentési sorozatot befejezettnek tekinti, ugyanakkor további, nem-konvencionális lépéseket tehet a hosszabb futamidejű kamatok leszorítása érdekében. A jegybank az alapkamatot igen hosszú ideig alacsonyan kívánja tartani, amit támogat, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem tűnik valószínűnek.

Suppan Gergely úgy vélte: 2017 közepéig nem lehet számítani a kamatok változására, azonban 2017 második felétől - bár egyre kisebb valószínűséggel - nem zárható ki fokozatos kamatemelés. 2017 végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, de növekvő lefelé mutató kockázatokra lehet számítani, emiatt a közeljövőben csökkenthetik a kamatok várható alakulásával kapcsolatos előrejelzésüket - jelezte a Takarékbank elemzője.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője közölte: a kamatdöntés indoklása megerősíti, hogy a laza monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, és arra is utal, hogy szükség esetén a meglévő nem konvencionális eszköztár alkalmazásával hajthatnak végre további monetáris lazítást. A döntés után alapforgatókönyvük nem változott: az irányadó ráta legalább egy évig 1,35 százalék marad, szükség esetén a nem-konvencionális eszköztár finomhangolásával gyakorolhat hatást az MNB a hosszú futamidejű állampapírok hozamára.