Vegyes jelzésekkel kezdődött az euróövezeti csúcs
A csúcstalálkozót Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke azzal a céllal hívta össze, hogy megvitassák, milyen közös, egységes intézkedésekkel növelhető az euróövezet versenyképessége. Az év eleji német-francia javaslatcsomagból kiinduló elképzelésekkel a 17 euróövezeti tagállam vezetői azt szeretnék elérni, hogy növekedjék a gazdasági fegyelem, és végső soron fokozódjék a zóna pénzügyi stabilitása is.
A témában hivatalos döntéseket mindazonáltal legkorábban a két hét múlva sorra kerülő, teljes európai uniós csúcsértekezleten hoznak. Meghívólevelében Van Rompuy azt emelte ki, hogy a Brüsszelben tárgyalt intézkedések az államadóssági problémák kezelésében játszanak fontos szerepet. Már a találkozó előtt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy több résztvevő egyfajta "árukapcsolásban" gondolkozik, azaz saját problémáinak rendezésével köti össze a paktumban tárgyalt intézkedéseket, amelyeket immár Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közös tervezete foglal össze.
Görögország és Írország például szeretné elérni a részükre nyújtott nemzetközi pénzügyi segítség feltételeinek bizonyos mértékű enyhítését. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök ezt Brüsszelben úgy adta értésre, hogy hangoztatta: határozott döntéseket vár a találkozótól a piacok megnyugtatására.
Berlini jelzések szerint ebbe a legszigorúbb pénzügyi fegyelemhez ragaszkodó Németország is beleegyezhet, ha cserében Athén vállalja privatizációs programjának felgyorsítását, Dublin pedig enyhíti ellenkezését az uniószerte egységes cégadóalap-számítás bevezetésére irányuló tervekkel szemben. Németországtól azt is várják a csúcstalálkozó eredményeképpen, hogy beleegyezik az euróövezet stabilitásának garantálására hivatott alap értékének növelésébe. Az alap jelenleg mintegy 250 milliárd eurós gyakorlati hitelkapacitással rendelkezik. (MTI)
