Versenyképesség és profit a fenntartható működés következményeként
Lépések a fenntarthatósági jelentések egységesítése felé
Jelenleg száznál is több beszámolási módszertan létezik, amelyeket alkalmazhatnak a vállalatok a fenntarthatósági teljesítményük bemutatására. Ezek egymástól függetlenül vagy részben átfedve kerültek kialakításra. Eddig nem volt fenntarthatósági témában a pénzügyi beszámoló-készítéshez hasonló nemzetközi követelményrendszer (pl.: IFRS), ami segítené ennek a standardizálását. Ezt felismerve a Világgazdasági Fórum (WEF) és a Nemzetközi Üzleti Tanács (IBC — International Business Council) kezdeményezte egy olyan módszertan kidolgozását, amely általános érvényű és kvantitatív, pénzügyi mérőszámokat egyaránt tartalmaz, és amelyek a vállalatok által alkalmazott fenntarthatósági jelentési keretrendszerbe illeszthetőek. Következetes használatukkal pedig az eltérő alapokon születő beszámolók összehasonlíthatóvá válnak. A megkérdezett vállalatok2 90%-a üdvözölte egy általánosan elfogadott ESG metrika bevezetését a pénzpiac és a gazdaság egésze szempontjából.
Miért ez a sokszínűség a módszereket illetően?
A fenntarthatósági beszámolók készítése legtöbbször nem szabályozói szintről indultak el, hanem nagyvállalati vagy szakmai szervezetek, mint például a GRI, a CDP a maguk fókuszának megfelelően dolgoztak ki módszereiket. A fenntarthatósági standardok alkalmazása korábban csak korlátozott mértékben voltak kötelezőek egyes országokban, meghatározott vállalati körben (pl.: tőzsdei társaságok, állami érdekeltségű vállalatok, stb). Korábban is voltak harmonizációs törekvések, de eddig nem valósult meg a teljes konvergencia és standardizáltság. Ebből fakadóan előfordult, hogy a jelentések nem voltak teljes mértékben tényszerűek, teljeskörűek, összehasonlíthatóak vagy kiegyensúlyozottak, legtöbbször hiányzott belőlük a befektetői szemléletmód.
Szemléletváltás a fenntarthatóságról való beszédben
A vállalatoknak egyre tudatosabbnak és egyre érzékenyebbnek kell lenniük, oda kell figyelniük tevékenységük minden érintettjére. A munkavállalói közösség, a befektetők, a vevők, a beszállítók, a szabályozók, a hatóságok, a társadalom, a természeti környezet érzékeny és empatikus kezelése részben morális kötelezettség, részben egyre többek által felismert üzleti lehetőség, valódi kihatással a vállalat bevétel- és eredménytermelő képességére. Az ideális az az állapot, amikor a vállalat értékteremtése és részvényesi érték termelése összhangban vannak egymással.
A ’nice-to have’, azaz a ’jó, ha van megközelítést’ napjainkban felváltja a kötelezettség a fenntartható gazdaságra történő átállás érdekében. Ma már a befektetők, a szabályozók, a munkavállalók és a vállalatok tágabb környezete is többet vár el a cégektől, mint pusztán a profittermelést. A ’stakeholder capitalism’, avagy a minden érintett érdekeit figyelembe vevő vállalati működés jogos elvárás: környezettudatos, a szűkebb és tágabb közösségre odafigyelő és a vállalatvezetésében is az egészséges és egyenlő környezetre érzékeny működést takar. Miként lehet ezeket a szempontokat objektíven, összehasonlíthatóan mérni, hogy a cégek a kedvező fejleményekről beszámolás mellett az igazi kihívásokról is valós és egységes képet adjanak?
Szabályozói és piaci ESG-nyomás a vállalatokon és a pénzintézeteken
Az európai szabályozásban az elmúlt időszakban több fenntarthatósággal, környezeti kockázatok mérésével, kezelésével kapcsolatos előírás jelent meg. Ezek közé tartozik például a Taxonómia rendelet, az SFDR vagy az EBA hitelezési folyamatokra vonatkozó iránymutatása, ami az ESG faktorok hitelezési folyamatokba való beépítéséről is szól.
Dinamikus változás megy végbe a pénzügyi világban, amelyben a transzparencia hiánya, a nem riportált fenntarthatósági adatok sokkal magasabb kockázati besorolást, és így magasabb finanszírozási költségeket jelenthetnek.
A hitelnyújtásról és hitelmonitoringról szóló EBA ajánlás részletesen foglalkozik a hitelnyújtási, hitelelbírálási folyamattal. Az ajánlás következtében a bankoknak be kell építeni az ESG tényezőket a kockázati keretrendszerükbe. Ennek elemeként többek között a kockázati stratégiában, a hitelkockázati politikában és a kockázatkezelési politikák és eljárásrendek felülvizsgálata során figyelembe kell venniük az ESG tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat is, de különösen a környezeti tényezők és az éghajlatváltozás által a hitelfelvevők pénzügyi helyzetére gyakorolt lehetséges hatásokat. Ezen előírások azonban csak a kezdetét mutatják a zöld pénzügyek térnyerésének, az EU 2050-re célul tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, ehhez azonban további intézkedések szükségesek.
2015-ben a G20 országok megállapodtak arról, hogy ösztönzik a cégeket arra, hogy mérjék fel és publikálják a klímaváltozás rájuk gyakorolt hatásait. A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) 2015-ben adta ki ajánlását arra vonatkozóan, hogy a vállalatok milyen módon mutassák be a klímaváltozással kapcsolatos hatásokat és azok pénzügyi vonatkozásait. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott akcióikat.
WEF - IBC 21 alapmutatója négy pilléren alapul
Összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival a WEF IBC metrika négy pilléren alapul, 18 témát fed le és 21 kvantitatív mutatót nevez meg, mint kritikus jelentőségűt, amiről a vállalatok részben vagy egészben gyűjtenek adatokat. A cél az lenne, hogy ezen mutatókra vonatkozóan, egységesen, minden vállalati fenntarthatósági beszámoló tartalmazzon adatot és mutassa be tevékenységét előmozdítva ezzel a transzparenciát, a mérhetőséget és az összehasonlíthatóságot.
Vállalatirányítás. Hogyan, milyen felelősséggel vezetem a vállalatomat? Pozitívak és fenntarthatóak-e a célkitűzéseim?
A legfontosabb pillér, mivel vállalatirányítási szinten közelít az ESG szempontokhoz. Ez a pillér a vállalat küldetését, a stakeholderek bevonását, hosszú távú működésével kapcsolatos felelősségét, tevékenysége klímakockázat szempontjából való felmérését és tudatosságát jelenti.
Emberek. Miként teremtek egyenlő, egészséges, motiváló környezetet a munkavállalóim közösségének?
A vállalat felelőssége a munkatársai iránt ennek a pillérnek a lényege. Az ezen pillér alá sorolt témák, kulcsmutatók a biztonságos munkahelyet, az esélyegyenlőséget, a jövedelemegyenlőség, a különbözőség elfogadását és az emberi jogok érvényesítését ölelik fel.
Bolygó. Hogyan segítem azt, hogy a termelésem, a működésem és a fogyasztásom ne terhelje meg a bolygó erőforrásait?
A jövő generációi számára egy élhető bolygó biztosítása. Az ide sorolt mutatók és mérőszámok az üvegházhatású gázok kibocsátására, a TCFD végrehajtására, a felelős vízfogyasztásra vonatkoznak.
Prosperitás. Mit tesz a vállalat a gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi jó érdekében?
A vállalat tevékenysége, aktivitása, amellyel tágabb és szűkebb társadalmi környezetének társadalmi ügyeire reagál, gazdasági és technológiai fejlődéséért tesz. A témák és mutatók, amelyek ide tartoznak: a foglalkoztatás, a befizetett adó, a kutatás-fejlesztési tevékenység.
A Világgazdasági Fórum (WEF) Nemzetközi Üzleti Tanácsa (IBC) módszertani segédlete az összehasonlíthatóság érdekében - a különböző jelentéskészítési szabályozásokkal megfeleltethetően - egy olyan kompozit mérőszám, amely 21 mutatón alapul, a világ legjobb iparági gyakorlatait foglalva össze. Harmonizációs keretrendszerként szolgál, amelyhez több, mint 100 neves vállalatvezető (CEO) mellett a KPMG szakemberei is hozzájárultak és véleményeztek.
2021 a fordulat éve
„Jobb riportolni, mint nem riportolni. Hiszen a tapasztalataink szerint egyetlen vállalat sem akar ad hoc adatközlési igényeknek megfelelni, ugyanakkor olcsóbb hitelt, finanszírozást és jobb ESG-besorolást szeretne elérni. Ha nincs elérhető és megbízható információ pl.: a CO2 kibocsátásukról, akkor az akár versenyhátrányt vagy működési hatékonytalanságot is eredményezhet számukra.” – mondja Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős regionális vezetője.
A fenntarthatóságért folytatott közös erőfeszítésekben most az egyik legnagyobb kihívás a megbízható adatok elérhetősége. Sajnos jelenleg Magyarországon még mindig nem kötelező valamely nemzetközi standard (pl.: GRI) szerint jelentést készíteni még meghatározott vállalati körnek sem, de a BÉT ESG ajánlásai már tartalmaznak konkrét elvárásokat a kibocsátókkal szemben. Az Európai Unió szabályozásai (Taxonómiarendelet, SFDR, NFRD) ugyanakkor 2021-ben drámai fordulatot hozhatnak ebben a tekintetben.
„A WEF és az IBC kezdeményezésére megszületett közös kulcsmutatók szerinti jelentésadás támogatást nyújt a cégeknek egy irányelv alkalmazására a már használt jelentéskészítési standardhoz igazodva. Egy objektív, közös és azonos módon mérhető mutatórendszer nagy előrelépés lenne, és azt, hogy ezt mi mennyire így gondoljuk, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a KPMG rögtön magán kezdte a megközelítésmód érvényesítését és ennek alapján elkészítette nemzetközi beszámolóját” – fűzi hozzá Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős regionális vezetője.
A KPMG a felhalmozott tapasztalatokat egy szintén publikusan elérhető iránymutatásban foglalta össze, illetve felállított egy nemzetközi szakértői csapatot is, amely másoknak is támogatást tud nyújtani, igény szerint.
