Lebuktatták a magyar ásványvizek sötét titkát

A magyar vízfogyasztási szokások mögött azonban sokkal összetettebb okok húzódnak, mint a személyes ízlés vagy megszokás. A legfontosabb háttérinformációkat a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség segítségével jártuk körül.

Közben egy olyan országban élünk, ahol a csapvíz nemcsak európai, de globális viszonylatban is kiemelkedő minőségű. Ennek ellenére – miközben Magyarországot gyakran „ásványvizes nemzetként” emlegetik – a társadalmon belül jelentős megosztottság figyelhető meg a vízfogyasztási szokások terén. Sokan értetlenül szemlélik a palackos víz iránti hatalmas keresletet, míg mások számára elképzelhetetlen, hogy ne vásárolják rendszeresen.

Ez a szembenállás messze túlmutat az ízlésbeli különbségeken. A választásokat egyre több tényező befolyásolja: egészségügyi aggályok, környezeti tudatosság, pénzügyi megfontolások, a közművek iránti bizalom kérdése – vagy éppen annak hiánya –, valamint a gazdasági és szabályozási környezet is egyre inkább formálja a fogyasztási trendeket.

Az alábbiakban - a Pénzcentrum írása alapján - áttekintjük, milyen helyzetben van jelenleg a magyar vízfogyasztás: mit értünk „világszínvonalú csapvíz” alatt, milyen következményekkel jár a betétdíjas rendszer bevezetése, és valóban jobb-e az ásványvíz, vagy csupán annak gondoljuk?

Mit tud a magyar víz?

A népegészségügyi adatok és a KSH statisztikái alapján világosan kirajzolódik a csapvíz hazai helyzete: alapvetően megbízható és széles körben elérhető, ugyanakkor bizonyos térségekben aggasztó különbségek mutatkoznak – amelyek ismerete elengedhetetlen, ha átfogó képet akarunk alkotni.

Szinte mindenki hozzáfér, de területi eltérések léteznek

A WHO és a UNICEF 2022-es adatai szerint a városi lakosság 100%-a számára elérhető a vezetékes ivóvíz, ami kimagasló európai szinten is. A Magyar Víziközmű Szövetség jelentése alapján a szolgáltatás országosan is igen elterjedt: a háztartások 94,7%-a csatlakozott a hálózatra, amelynek teljes hossza meghaladja a 65 500 kilométert.

Az arzénprobléma nem tűnt el nyomtalanul

2007 és 2013 között mintegy 303 millió eurónyi uniós támogatást fordítottak az arzénszint mérséklésére. Ennek köszönhetően a szennyezéssel érintett települések aránya 2013-ra 84%-ra, 2017-re pedig 95%-ra emelkedett.
Ennek ellenére 2022-ben még mindig voltak olyan települések – főként a Dél-Alföldön, például Makón, Maroslelén, Székkutason –, ahol az arzéntartalom 0,015 és 0,0384 mg/liter között mozgott, ami jócskán meghaladja az uniós határértéket (0,01 mg/l).

Ásványvizes nemzet vagyunk

Ha van termék, amely szinte szimbólummá vált a magyar fogyasztók körében, az kétségkívül a palackozott ásványvíz. Nálunk nem csupán a kánikulában kerül elő a másfél literes PET-palack – sokaknál egész évben ott lapul a táskában, az irodai asztalon vagy a bevásárlószatyorban. Magyarország évek óta az egyik legnagyobb ásványvízfogyasztó az Európai Unión belül: 2024-ben az egy főre jutó éves fogyasztás elérte a 110 litert.

Minőségi kifogások a csapvízzel kapcsolatban

A népegészségügyi hatóság 2021-es összesítése szerint a vizsgált 3 155 település mintegy 60%-án megfelelő volt a víz minősége, míg 34%-án (összesen 1 076 településen) kifogásolható volt.
169 esetben bakteriológiai jellegű, míg 24 esetben kémiai eredetű szennyeződést mutattak ki.

Ellenőrzési és szabályozási mechanizmusok

A vízminőség ellenőrzése több szinten zajlik: a mintavételek 90%-át maguk a szolgáltatók végzik, míg a fennmaradó 10%-ot a megyei és járási népegészségügyi szervek.

2021-ben 516 helyi, egyedi vízellátó rendszert – például kórházakat, üdülőket – is vizsgáltak, amelyek a közegészségügyi hatóság rendszeres felügyelete alatt állnak.