Vida Ildikó szerint a NAV jelentése minden releváns információt tartalmaz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét a hivatal belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság, de Vida Ildikó nem jelent meg hétfőn a testület előtt. Meghallgatását Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független), Hegedűs Lórántné (Jobbik) és Burány Sándor (MSZP) kezdeményezte. Vida Ildikó a levélben emlékeztet arra: a bizottság elnöke az amerikai érdekeltségű cégeknél elévülési időn belül lefolytatott adó- és vámhatósági eljárások felülvizsgálatáról készített összefoglaló jelentéssel kapcsolatban kérte őt arra, hogy március 24-én személyesen jelenjen meg a bizottság ülésén, és adjon tájékoztatást a belső vizsgálatról, illetve annak eredményéről. Hozzáteszi, az összefoglaló jelentés anonimizált változatát tájékoztatás és felhasználás céljából megküldi.
A jelentés a levél szerint részletesen ismerteti a lefolytatott belső vizsgálat célját, tárgyát, a vizsgálattal érintett kört, a kiválasztási szempontrendszert, a vizsgálatban részt vevő szerveket, a vizsgálatnak az elrendelés szempontjából lényeges megállapításait. A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy az amerikai cégekkel kapcsolatban elévülési időn belül lefolytatott eljárások során az állami adó- és vámhatóság - az ellenőrzöttség szintjére, az informatikai lekérdezések jogosultságára és az adózói bejelentések kivizsgálására is tekintettel - milyen eljárási gyakorlatot folytatott, különös tekintettel azokra az akár egyedi, akár rendszer jelleggel tapasztalt hibákra, hiányosságokra, vagy esetleges jogszerűtlenségekre, amelyek a NAV által lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban törvényességi vagy szakszerűségi kifogásokat vethettek fel.
A vizsgálat megközelítőleg 850 adózó tízezer ügyét érintette, és általános jelleggel kiterjedt a NAV hatáskörébe tartozó valamennyi eljárásra, azonban a megállapítások súlypontját a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzések képezték. A vizsgálat általános következtetésként megállapította, hogy az amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatók a többi nem amerikai édekeltségű céghez képest, adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak, stb. megfelelő - más adózókkal ekvivalens - adóhatósági bánásmódban részesültek - írja Vida Ildikó. (MTI)
