Visszaáll a lakástakarék állami támogatásának korábbi rendszere - Csehországban
A módosításokat, lényegében az állami támogatás jelentős megkurtítását tavaly fogadta el a kormány. Az intézkedés egyike volt azoknak a lépéseknek, amelyek megvalósításával a kormányzat fokozatosan csökkenteni akarta az államháztartás hiányát.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) beadványában kifogásolta a törvény visszamenőleges hatályát, illetve azt, hogy a jogszabályt gyorsított eljárásban fogadták el, ami a párt szerint nem volt indokolt. Az alkotmánybíróság az ellenzéknek adott igazat, s kötelezte a kormányt a hibák kijavítására. A taláros testület azonnal hatályon kívül helyezte a jogszabály azon rendelkezését, amelynek alapján a 2010-es állami támogatásra 50 százalékos adót vetett ki az állam.
A jogszabály többi részét - amely 2011 január elsejétől lépett életbe - a bíróság 2011 végéig hatályban hagyta azzal, hogyha a kormány nem módosítja, akkor 2012 január elsejével az is hatályát veszti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2011-től hatályos döntések a jövőben is érvényben maradhatnak, ha azokat a parlament az év végéig rendes napirendi pontként megtárgyalja és elfogadja. Miroslav Kalousek pénzügyminiszter kijelentette: a kormány az alkotmánybíróság döntését tiszteletben fogja tartani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntés következtében az idén mintegy 6-6,5 milliárd koronával magasabb lehet a költségvetési hiány.
A következő években szintén ilyen nagysággal emelkedik az állam kiadása. A cseh alkotmánybíróság szerint elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jogszabályt is "törvényalkotási szükséghelyzetben", tehát gyakorlatilag vita nélkül fogadjon el a parlament. Ha ugyanis ezt elfogadnák, akkor a "törvényalkotási kényszerre" hivatkozva a jövőben a többség minden parlamenti vitát gyakorlatilag megakadályozhatna - indokolta döntését az alkotmánybíróság. A lakásépítéseket a cseh állam a kilencvenes évek közepétől támogatja.
Az öt éves lejáratú takarékossági számlákra eredetileg 18 ezer koronát kellett betennie az érintettnek, ha meg akarta kapni az évi maximum 4.500 koronás állami támogatást. A megtakarításokat 5 év után lehetett kivenni, s az illetőnek lehetősége volt nagyon kedvezményes hitelt is kapnia. Később, 2003 után hatévesek lettek a számlák, és az évi állami támogatás összege maximum 3.000 koronára csökkent azoknál, akik évente legalább 20 ezer koronát tettek félre erre a célra. Bár lakásépítési takarékosságról van szó, a megtakarított összegeket bármilyen célra el lehetett költeni.
A kedvezményes kölcsön azonban csak lakásépítésre, illetve lakásfelújításra járt. Bár a csökkenő állami támogatások miatt a megtakarítási kedv az évek folyamán mérséklődött, a tavalyi év végén is még több mint kétmillió ember vett részt a takarékoskodás ezen formájában. Petr Necas kormánya tavaly ebbe a rendszerbe avatkozott bele azzal a céllal, hogy csökkentse az állam kiadásait.
A legvitatottabb intézkedést a 2010-es megtakarításokra kivetett 50 százalékos adó jelentette. A szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy visszamenőleges, s így nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az állami támogatás további megnyirbálása idén januártól érvényes. Lényegében arról van szó, hogy a korábbi évi 3.000 ezer koronás támogatást 2.000 koronára csökkentenék. (MTI)
