Visszatértek a külföldiek a magyar részvénypiacra
A második negyedév során a tőzsdei részvények állománya 915 milliárd forinttal nőtt, ebből 912 milliárd forintot átértékelődésből eredően. A tőzsdei részvények kapitalizációja a negyedév végén 4.161 milliárd forintot tett ki, a külföldiek 3.065 milliárd forint, a belföldiek 1.096 milliárd forint értékben birtokoltak részvényeket.
A belföldi szereplők közül a pénzügyi vállalatoknál 324 milliárd, a háztartásoknál 295 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 287 milliárd, az államháztartásnál 189 milliárd, a háztartásokat segítő non-profit intézményeknél pedig mintegy 1 milliárd forint értékű állomány volt (figyelembe véve a kibocsátóknál levő sajátrészvény állományt). A második negyedévben a nem rezidensek nettó vásárlók voltak (197 milliárd forint értékben), míg a legnagyobb eladók a belföldi pénzügyi vállalatok és a háztartások voltak (144 illetve 48 milliárd forint értékben), de a többi belföldi szektor is nettó eladóként szerepelt.
A második negyedév végén a rezidensek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban levő állománya a külföldieknél 8.372 milliárd, a belföldieknél 10.241 milliárd forintot ért el. A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értéken számított állománya a negyedév végén 14.019 milliárd forint volt, ezen belül az államkötvények állománya 11.748 milliárd – ebből a devizában kibocsátott állomány 4.051 milliárd -, a kincstárjegyek állománya pedig 2.271 milliárd forintot tett ki.
Az államkötvények és kincstárjegyek együttes állományából a külföldieknél 5.949 milliárd, a belföldi pénzügyi vállalatoknál 6.808 milliárd, a háztartásoknál 847 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 414 milliárd forint értékű állomány volt. A negyedév során az állampapírok állománya 741 milliárd forint összegben csökkent tranzakcióból (nettó kibocsátás és kamathalmozódás) és 73 milliárd forintnyi összegben átértékelődésből eredően.
Legnagyobb nettó vevőként az egyéb monetáris intézmények (52 milliárd forint) és a biztosítók, nyugdíjpénztárak (21 milliárd forint) léptek fel, a jelentősebb nettó eladók pedig a külföldi befektetők (509 milliárd forint), a nem pénzügyi vállalatok (68 milliárd forint), a háztartások (67 milliárd forint) és a helyi önkormányzatok (36 milliárd forint) voltak.
A 2 hetes MNB-kötvények állománya 944 milliárd forintos - tranzakcióból származó – növekedés eredményeként 2.652 milliárd forintot ért el a negyedév végén. A jelzáloglevelek állománya piaci értéken a tárgyidőszak végén 1.970 milliárd forintot tett ki. Ebből a külföldieknél 973 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 920 milliárd, a háztartásoknál 74 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 2 milliárd forint értékű állomány volt.
A negyedév során a jelzáloglevelek állománya 29 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból és 9 milliárd forinttal átértékelődésből eredően. A befektetési jegyek állománya a negyedév végén piaci értéken 2.541 milliárd forintot tett ki. Ebből a háztartásoknál 1.509 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 772 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 173 milliárd, az egyéb szektoroknál (beleértve a külföldet is) pedig 87 milliárd forint értékű állomány volt.
A negyedév során a befektetési jegyek állománya tranzakcióból eredően 67 milliárd forint összegben csökkent, átértékelődés miatt pedig 57 milliárd forinttal nőtt.
