Vita a tervezett bankadóról Németországban
Csütörtökön a kormányzó koalíció legerősebb pártja, az Angela Merkel kancellár vezette Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) költségvetési szakértője nyilatkozatban sürgette, hogy Németországnak mielőbb be kellene vezetnie azt, még abban az esetben is, ha minderről nem születik nemzetközi, illetve európai színtű megállapodás. Norbert Barthle - aki a párt pénzügy-politikai szóvivője is - egy interjúban amellett foglalt állást, hogy a banki adót az ország szükség esetén egyedül is vezesse be.
Ezzel összefüggésben úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi megállapodás esélyei csekélyek, ezért Németország nem várhat a többiekre. Az Angela Merkel kancellár által hétfőn ismertetett takarékossági csomag nem tartalmazott konkrét adóemelést - bár azóta éles vita bontakozott ki ennek elkerülhetetlenségéről -, ugyanakkor a 2014 végéig jóval több, mint 80 milliárd eurós megtakarítást célul kitűző csomag több új adó bevezetésének lehetőségét és szükségességét vetette fel.
A szóban forgó banki adó mellett ezek közé tartozik az úgynevezett légi közlekedési adó, amelyet ökológiai indokok alapján a légitársaságokra vetnének ki, valamint az energetikai vállalatokat terhelő, a megfogalmazás szerint "fűtőelem-adó", ami azt jelenti: az atomerőművek működési idejének a koalíció által beígért meghosszabbítása fejében az erőműveket működtető vállalatok nyereségükből évente milliárdos összeget fizetnének be az államkasszába.
Az előbbivel kapcsolatban egyébként évi 1 milliárd eurót, míg az utóbbira vonatkozóan évi 2,3 milliárd eurót említettek. A kancellár ezek sorában vetette fel az említett banki adót, amelyet egyfajta pénzpiaci adónak nevezett. Az elképzelés szerint mindezt remény szerint 2012-től vezetnék be, és a bankok, illetve pénzintézetek ennek megfelelően évente 2 milliárd eurót fizetnének be az államkasszába.
Mindehhez még hozzájön az az 1,2 milliárd euró, amelynek évenkénti befizetésére még a Görögországnak nyújtott nemzetközi esély, illetve az ebben való több mint 24 milliárdos német szerepvállalás elhatározása idején több magánbank, köztük a Deutsche Bank tett ígéretet. Mindez egy központi alapba folyna, ami a szükséges válságmenedzselést szolgálná.
A takarékossági csomag részeként a tervezett pénzpiaci - más néven pénzpiaci tranzakciós - adót bejelentve Angela Merkel arra utalt, hogy egy ilyen adót nemzetközi, illetve európai szinten egységesen kellene bevezetni. Már korábban utalt arra, hogy mindezt szorgalmazni kívánja a G8, illetve G20 országcsoport közelgő csúcsértekezletén. Mivel az említett adónak értesülések szerint "tekintélyes" ellenzői vannak - köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia -, a kancellár egy nyilatkozatban kijelentette, hogy elutasítás esetén Németországnak ezt egyedül kellene bevezetnie.
Pénzügyminisztere, Wolfgang Scha:uble ugyanakkor kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy általános ellenzés esetén Németország mindezt egyedül megteheti. "Egyedül, nemzeti szinten aligha tudjuk végrehajtani ezt" - fogalmazott a pénzügyminiszter, hozzátéve: ha nemzetközi szinten nem megy a dolog, minden erejével arra fog törekedni, hogy legalább egy európai megoldás szülessen.
Ha pedig Európa sem működik együtt, akkor azért fog harcolni, hogy a szóban forgó banki adó legalább az euróövezeti térségben bevezethető legyen. Berlini megfigyelők szerint ilyen körülmények között egyelőre megjósolhatatlan, hogy a kancellár által javasolt banki adó Németországban mikor válik konkréttá. A felmérések szerint a lakosság 90 százaléka azt sürgeti, hogy a válságos pénzügyi helyzetben az eladósodás csökkentéséhez a bankok is kötelezően járuljanak hozzá. Az elmúlt időszakban egyébként az országban erősödött a bankellenes hangulat. A német bankok egyelőre nem reagáltak Merkel javaslatára, de az idézett megfigyelők szerint aligha örülnek annak.
