Y generáció pesszimizmusa
Az Intrum Justitia nemzetközi pénzügyi szolgáltató 2015 harmadik negyedévében Európa 21 országában 22 000 fogyasztótól gyűjtött információt annak érdekében, hogy átfogó képet alkothasson mindennapi pénzügyeikről, fizetési moráljukról, gazdasági várakozásaikról. A felmérés feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, így a gazdaság egyik húzórétegének számító, fiatal Y generáció pénzhez és megtakarításokhoz való hozzáállását, lehetőségeit is.
A felmérés azt mutatja, hogy a teljes magyar lakosság 63%-ával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami közel azonos az Y generáció (64%) számlafizetési moráljával. Az is kiderült, hogy amennyiben valaki csúszik a számlafizetéssel, akkor többnyire nem csak egy számlával marad el, hanem jellemzően 3-4 számlával is. Jó hír azonban, hogy a megkérdezettek csupán 2%-a nem tudta, hogy megcsúszott a fizetéssel, vagyis az Y generáció figyelemmel kíséri a számlafizetési határidőket.
A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között lényeges különbség rajzolódik ki. Míg a gyermektelenek 59%-a nem rendezte számláit időben az elmúlt 12 hónapban, addig a gyerekesek esetében ez az arány 71%. Mind a gyerekesek, mind pedig a gyermektelenek esetén igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, ezt több mint egy számla esetében tették. Sajnos a több számlával késés a gyermekesek esetén szintén jóval nagyobb mértékű, mivel az ő esetükben a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem fizetett ki időben, míg a gyermektelenek esetén ez a szám „csupán” 39%.
Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség alapján is élesen elkülönülnek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordult elő vele késve fizetés, addig a felsőfokúnál alacsonyabb végzettségűek csupán 26%-a nyilatkozott hasonlóan.
A megtakarítások tekintetében is nagy különbség mutatkozik, a felsőfokú végzettségű fiatalok 59%-a tesz félre havonta, míg az ennél alacsonyabb végzettségűeknek „csupán” 41%-a tud megtakarítani.
„Megtakarítás tekintetében az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság, mivel a megkérdezettek fele tesz félre havonta valamekkora összeget, míg a teljes magyar lakosság esetén ez az arány 42%.” - emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója. A megtakarítás célja is eltérő a 20 és 35 év közötti fiatalok körében, ők ugyanis utazásra, lakásvásárlásra, illetve fogyasztási cikkekre nagyobb mértékben tesznek félre, mint a magyar átlag, azonban a nyugdíjra kevésbé gondolnak még. Nem meglepő az sem, hogy az Y generáció előnyben részesíti az online vásárlást, a 20 és 35 év közötti korosztály 41%-a rendszeresen vásárol az interneten keresztül, míg a magyar átlag 33%-a viselkedik hasonlóan.
Az Y generáció és a magyar lakosság véleménye igen hasonló abban a kérdésben, hogy a magyar gazdaság javult-e az elmúlt időben. Az Y generációnak csupán 7%-a gondolja úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, a teljes lakosságnak pedig a 8%-a vélekedik így. A fiatal felnőttek 28%-a nem nyilvánított véleményt, míg 65% szerint a gazdasági helyzet romlott hazánkban.
A gyermekesek 11%-a szerint javul a gazdasági helyzet, míg a gyermektelenek csupán 6%-a gondolja így. A felsőfokú végzettségűek 10%-a nyilatkozott hasonlóan, míg az ennél alacsonyabban képzettek csupán 5%-a tapasztalt javulást e téren. Saját pénzügyeik tekintetében a 20 és 35 év közöttieknek 19%-a gondolja úgy, hogy javult a helyzet, 43%-ának nincs véleménye a témáról, 37%-uk pedig nem tapasztalt javulást saját anyagi körülményeiben.
A pénzügyi helyzettel való elégedetlenséget mutatja, hogy igen magas azok aránya, akik a külföldre költözést fontolgatják. A megkérdezett fiatalok 44%-ának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét. A teljes magyar lakosságban ez az arány 35%, ami szintén igen magas szám. Meglepő azonban, hogy a gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban hagynák el az országot (41% és 45%). A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30%-a, míg az ennél alacsonyabban képzettek 48%-ának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.
„A felmérésből jól látható, hogy a fiatal Y generáció pénzügyi tudatossága fejlődést mutat, elgondolkodtató azonban, hogy a nyugdíj előtakarékosság nem szerepel prioritásaik között. Úgy vélem, nagyon fontos lenne, hogy már fiatal korban tudatosan tervezzék pénzügyeiket. Elmondhatjuk továbbá, hogy a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében és emiatt majdnem minden második fiatal fontolgatja a külföldre költözés lehetőségét. Bízunk abban, hogy ez a folyamat visszafordítható” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.
