Zuhanórepülésben a törlesztésbiztosítási díjak Londonban
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői hétfőn az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben 531 bázispont környékén járt a 915 bázispontos előző záró után, vagyis példátlan mértékben, több mint 380 bázisponttal zuhantak a görög CDS-kontraktusok.
A CDS-piacon napi 10-15 bázispontos díjváltozás már jelentős kilengésnek számít. A hétfői napközbeni árazás azt jelenti, hogy a törlesztési leállás kockázatára biztosítási ügyleteket nyújtó piaci szereplők minden 10 millió euró görög államadósság után évente mintegy 380 ezer euróval kevesebb törlesztéskockázati biztosítási díjat számítanak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, mint a múlt hét végén.
Meredeken csökkent a többi, szintén gyenge adósság- és költségvetési helyzetűnek tartott déli euróövezeti tagállam CDS-árazása is. A CMA hétfői adatsora szerint Spanyolország törlesztéskockázati biztosítási díjszabása a 238,5 bázispontos záróról 149 bázispontra, Portugáliáé 425 bázispontról 230 bázispont környékére esett.
Jelentősen olcsóbbak lettek a magyar szuverén adósságtörlesztési kockázat biztosítási kontraktusai is: a CMA szakelemzőinek tájékoztatása szerint a magyar CDS-árazás a 283 bázispontos zárószintről 222 bázispont alá csökkent a hétfői londoni kereskedésben. Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósság törlesztéskockázati biztosítási díja 10 millió eurónként jelenleg több mint 300 ezer euróval alacsonyabb Görögországénál, vagyis a piaci szereplők Magyarországot sokkal kevésbé kockázatos adósnak tartják törlesztésbiztonsági szempontból, mint az euróövezeti tag Görögországot.
A CMA DataVision idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom. Az euróövezeti stabilitási csomagtervről kiadott hétfői londoni értékelésükben a JP Morgan bankcsoport befektetési elemzői azt írták: a hétvégén bejelentett intervenciós elemek közül a legdrámaibb az, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) közvetlen államadósság-felvásárlásba kezd, ugyanis az EKB ehhez a módszerhez még "a pénzügyi válság mélyén sem" folyamodott.
A JP Morgan elemzői szerint egyrészről "egyértelműen nem helyénvaló", ha egy jegybank folyamatos monetáris finanszírozást nyújt egy olyan szuverén adósnak, amely a fizetőképességével kapcsolatos aggodalmak miatt már nem tudja magát finanszírozni a tőkepiacról. "Ez az inflációhoz, sőt a hiperinflációhoz vezető út", és a Lisszaboni Szerződés éppen ezért tiltja kifejezetten a költségvetési deficitek közvetlen monetáris finanszírozását - áll a JP Morgan hétfői elemzésében.
A ház londoni szakértői szerint másrészről ugyanakkor az EKB-nak felelősségi körébe tartozik a megfelelő szintű bankrendszerbeli likviditás biztosítása, hozzájárulva ezzel a pénzügyi rendszer egészének széleskörű stabilitásához. Az EKB e döntésében így kritikus jelentőségű tényező volt a törekvés a pénzügyi stabilitás biztosítására.
Kiemelten hangsúlyozni kell azonban, hogy sem a kétoldalú hitelmegállapodások, sem a jegybanki kötvényvásárlások és likviditási injekciók nem helyettesítik a szükséges és tényleges költségvetési kiigazítást; ezeknek az eszközöknek a célja csak az időnyerés, és az, hogy a kiigazítás reálgazdasági és piaci hatásait minimalizálni lehessen - áll a JP Morgan átfogó hétfői londoni elemzésében.
