A céges visszaélések az éves árbevétel 5%-át is elérhetik - ezért is hasznos a visszaélés-bejelentési rendszer
A téma aktualitását az adja, hogy míg korábban a visszaélés-bejelentési rendszerek felállítása a cégek esetében lehetőség volt, ez rövid időn belül jogszabályi kötelezettség is lesz. Négy ország kivételével már valamennyi EU tagállamban kötelező a whistleblowing rendszer bevezetése a vállalati szférában. Hazánkban a több, mint 250 főt foglalkoztató cégeknél 2023. július 24-től, az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél pedig 2023. december 17-től kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, az utóbbiak akár közös rendszert is működtethetnek.
Milyen visszaélések történnek egy cégnél, mit lehet, avagy érdemes bejelenteni?
Visszaélés alatt bármilyen jogellenes, vagy jogellenesnek tartott cselekmény vagy mulasztás állhat. Egy bejelentést tehát bármilyen olyan információ megalapozhat, amely szerint a cég egy vagy több munkavállalója minimum erkölcsi, de inkább jogi szempontból kifogásolható dolgot követett el és ez akár a cégnek, akár egy munkatársnak sérelmes.
Visszaélés lehet például, ha egy munkatárs bizalmas céges adatokat használ privát célra vagy azokkal üzletel (pl. ügyféladatbázis versenytárs részére történő átjátszása) vagy a főnök összejátszik a cég egyik kereskedelmi partnerével, és csúsztatják a pénzeket. De ennél kisebb dolgok is lehet aggályosak és így, bejelentésre érdemesek: például, ha valaki a céges etikai kódex előírásai ellenére ajándékokat fogad el a cég üzleti partnerétől, tiltás ellenére magáncélra használ céges eszközöket vagy bizalmas adatokat, avagy, ha valaki nem kívánt módon közeledik egy kollégája felé. Ezek mindegyike súlyos kockázat a cégek szempontjából: egyfelől rombolja a cég hitelességét, másfelől nem kívánt felmondásokhoz vagy jogi eljárásokhoz vezethet – magyarázza dr. Bognár Alexandra.
Egy, az Association of Certified Fraud Examiners [Okleveles Csalásvizsgálat Szakértők Szövetsége] által publikált felmérés például arra világított rá, hogy a vállalati visszaéléseket elkövetők tipikus profilja egyébként olyan középkorú közép- vagy felsővezető férfi, aki hosszabb ideje a cég alkalmazásában áll, azaz már bennfentesnek számít a vállalatnál. Ezek a személyek általában egy kontroll nélküli helyzetben vannak, így van is lehetőségük elkövetni a visszaélést.
A gyakorlatban azt látjuk, hogy a fentiekhez hasonló visszaélések átlagosan 1 évig maradnak rejtve, mielőtt felfedezik őket. Ennek oka, hogy sok esetben nem a vezetőség vagy a cég tulajdonosai, hanem a munkavállalók veszik észre először, hogy valami nem stimmel, ám ők – saját pozíciójukat is féltve – nem mernek lépéseket tenni. Ugyanakkor a cég érdeke éppen az lenne, hogy ezek a visszaélések mielőbb kiderüljenek. A visszaélés-bejelentési rendszerek fő célkitűzése tehát az, hogy ez az egyéves "lappangási" idő lerövidüljön, amelynek bástyája egy hatékony, és a bejelentőket védő visszaélés-bejelentési rendszer – magyarázza dr. Suller Noémi.
Milyen egy jól működő visszaélés-bejelentési rendszer?
A visszaélés-bejelentési rendszer akkor jó, ha azon bejelentők, akik vonakodnak vagy egyenes félnek bejelentést tenni pl. a "főnöknél", a felettesüknél vagy a HR osztálynál (vagy épp rájuk vonatkozóan tennének bejelentést), biztonságosan tudnak bejelentést tenni. A biztonságosság alatt azt értjük, hogy a bejelentő kiléte homályban marad. A rendszer sajátossága tehát, hogy a bejelentőnek sem konfrontációtól, sem egyéb hátrányos következménytől (pl. megtorlás vagy elbocsátás) nem kell tartania – teszi hozzá dr. Suller Noémi.
A fentiek azért is fontosak, mert bejelentést nemcsak a cég volt és jelenlegi munkavállalói, hanem olyan személyek is tehetnek, akik csak szeretnének a cég munkavállalóivá válni, és a kiválasztási folyamatban már részt vesznek (például már részt vettek interjún). Ha valakit egy interjún ér pl. diszkrimináció, akkor az ő esetében még inkább érthető a vonakodás a bejelentéstől (hiszen valószínűleg azon a ponton már egyébként sem akarna a céghez jönni). Bejelentést tehetnek továbbá többek között a cégnél dolgozó gyakornokok, önkéntesek, a megbízási szerződés alapján foglalkoztatottak, illetve a céggel üzleti kapcsolatban álló egyéni vállalkozók, beszállítók, vagy alvállalkozók is. Náluk szintén érthető a vonakodás, mégis, fontos, hogy ők is ugyanúgy és biztonságosan tudják a cég tudomására hozni a velük történteket, mint azok, akik a céget már régóta és/vagy belülről ismerik.
A bejelentések megtételére szóbeli és írásbeli lehetőséget is biztosítani kell, a konkrét típusok kiválasztásában a cégek szabad kezet kapnak. Így szóba jöhetnek olyan megoldások is, mint a telefonos forródrót, a panaszdoboz, a postai levél, a dedikált e-mailcím, az online platformok vagy appok. Az elmúlt években világszinten a telefonon, e-mailen, illetve a webes felületen keresztül történő bejelentés vált a legnépszerűbbé.
A rendszer üzemeltetését és a bejelentések kivizsgálását a cég egy belső, megbízható tisztségviselőre vagy csoportra (pl. HR) bízhatja, de akár ki is lehet szervezni például bejelentővédelmi ügyvédnek – magyarázza dr. Suller Noémi.
A bejelentést követően elindul a stopper, és megkezdődik a főszabály szerint legfeljebb 30 napig tartó kivizsgálás folyamata. Összességében azt kell hangsúlyozni, hogy egy jól működő és hatékony visszaélés-bejelentő rendszer hosszú távon a tulajdonosi érdekeket védi. Éppen ezért érdemes hangsúlyt fektetni arra, hogy a rendszer kiépítése, annak működtetése és a kivizsgálások lebonyolítása is szakszerűen, illetve jogszerűen történjen - hívja fel a figyelmet dr. Bognár Alexandra.
