A decentralizáció halála vagy evolúciója? A Stripe Tempo blokklánca és a Libra kísértete

A Libra társalapítója, Christian Catalini szerint a válasz egyre inkább igen. Szerinte a Stripe Tempo és a Circle Arc projektjei nem a pénzügyi forradalmat viszik tovább, hanem ugyanazokat a központosított modelleket hozzák vissza – új márkanéven. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az ügy hátterét, a főbb szereplőket, a kritikát, és hogy mi forog kockán a kriptovilág számára.
Libra: az eltemetett decentralizáció álma
A nagy ígéret: egy globális digitális pénz
A Libra, későbbi nevén Diem, a Meta (akkor még Facebook) 2019-es kezdeményezése volt egy stabil eszközökkel fedezett globális digitális valuta létrehozására. A cél az volt, hogy a fizetés olyan egyszerűvé váljon, mint az üzenetküldés – egy univerzális digitális pénz révén.
A projekt azonban szinte azonnali szabályozói ellenállásba ütközött: a kormányok aggódtak a monetáris szuverenitás, a pénzmosás, az adatvédelem és a rendszerkockázatok miatt. Ennek következtében a nyílt, önrendelkező (self-custodial) rendszer elképzelése gyorsan kompromisszumokká silányult.
Az első engedmények: a szabályozók kedvéért
Catalini szerint a Libra eredetileg egy nyílt hálózatra épült volna, amelyben a felhasználók ténylegesen maguk birtokolják a saját pénzüket. Ez a koncepció azonban nem fért bele a szabályozók világképébe, akik számára elengedhetetlen volt egy "kapcsolattartó fél", akit ellenőrizni, büntetni vagy utasítani lehet.
A nyílt pénz fogalma – ahol nincs bank, közvetítő vagy engedélyezés – a szabályozók szemében nem opció, hanem fenyegetés volt. Így a Libra kénytelen volt lemondani az önrendelkezésről, és ezzel elvesztette identitásának alapját.
Arc és Tempo: új blokkláncok, ismerős mintázatok
Circle Arc: stabilcoin-alapú Layer-1
A Circle augusztus 12-én indította el Arc nevű saját blokkláncát, amely egy Layer-1 megoldás kifejezetten stabilcoin-alapú pénzügyekhez. A rendszer USDC-t használ tranzakciós díjak fizetésére, így kiszámítható, dollár-alapú költségeket ígér, ellentétben a volatilis gáz-tokeneket használó nyilvános láncokkal.
Az Arc beépített deviza-váltó modullal, szubszekundumos véglegességgel, opcionális adatvédelmi funkciókkal, valamint onchain hitelezéssel és tokenizált tőkepiaci infrastruktúrával rendelkezik. Az ígéretek szerint határokon átnyúló fizetésekre is alkalmas lesz.
Stripe Tempo: fizetésre optimalizálva
Szeptember 4-én a Stripe és a Paradigm bemutatták saját megoldásukat: a Tempo nevű blokkláncot. Ez egy EVM-kompatibilis, fizetési célra optimalizált lánc, amely akár 100 000 tranzakció/másodperc sebességet ígér.
A Tempo lehetővé teszi, hogy bármilyen stabilcoinnal lehessen fizetni a tranzakciós díjakat, támogatja a tranzakciókhoz kapcsolt megjegyzéseket, hozzáférési listákat, és dedikált fizetési sávval rendelkezik. A projekt mögött olyan nevek állnak, mint a Visa, Revolut, Deutsche Bank, Shopify, OpenAI, Anthropic és DoorDash.
Catalini kritikája: decentralizáció helyett új centralizáció?
Régi hatalmi struktúrák új logóval
Catalini szerint a Tempo és az Arc nem a blokklánc eszme továbbvivői, hanem új szereplők által vezetett, régi pénzügyi rendszerek digitális replikái. Ahelyett, hogy megszüntetnék a közvetítőket, azokat a fintech-óriásokat emelik trónra, amelyek végső soron ugyanúgy centralizált irányítást gyakorolnak majd, mint a bankok és kártyatársaságok.
„A trónon új szereplők ülnek, de a trón ugyanaz marad” – írja találóan Catalini.
Geopolitikai széttagolódás és pénzügyi blokkok
Szerinte ezek a céges láncok nem globális infrastruktúrává, hanem regionális pénzügyi birodalmakká alakulnak. A nyugati és keleti blokkok aligha fognak közösen üzemeltetni egyetlen, központilag irányított láncot – így a világ egy széttöredezett, egymással versengő digitális fizetési rendszerré válhat.
Ez pedig teljes ellentéte annak, amit a Bitcoin és az Ethereum alapítói elképzeltek: egyetlen, nyitott, mindenki által használható és irányítható globális hálózatot.
Mi lesz a decentralizációval? Halott, vagy csak pihen?
Az idealizmus és a pragmatizmus határán
Catalini a Stripe Tempót egyfajta „népszavazásként” értelmezi a Libra kudarcáról. Szerinte ha a Tempo sikeres lesz, az azt jelenti: nem a koncepcióval, hanem az időzítéssel volt baj. És azt is, hogy a nyílt pénzügyi rendszer eszméjét felváltotta a gyakorlati megközelítés: gyorsaság, költséghatékonyság, szabályozhatóság – még ha ez központosítást jelent is.
Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy amíg van „egy torok, amit lehet fojtogatni” – azaz egy központi szereplő, aki felelős a hálózatért –, addig nem beszélhetünk valódi rendszer-újratervezésről. Minden olyan hálózat, amelynek van „építésze”, ideiglenes életű, és sebezhető.
Összefoglalás: forradalom vagy visszalépés? A döntés a felhasználóké
A Stripe és a Circle új blokkláncai kétségtelenül technológiai áttörések, amelyek sok vállalat és felhasználó számára vonzó alternatívát jelenthetnek a hagyományos fizetési infrastruktúrákkal szemben. Ugyanakkor ezek a projektek egy mélyebb dilemmát is felszínre hoznak: hajlandóak vagyunk-e feladni a decentralizációt a kényelemért és szabályozhatóságért cserébe?
Christian Catalini figyelmeztetése komoly: ha egyszer beérjük a "centralizált blokklánccal", akkor talán soha nem térünk vissza az eredeti vízióhoz. És akkor a kriptovilág legnagyobb ígérete – a valódi szabadság és pénzügyi autonómia – csak egy szép emlék marad.