Saját blokkláncot mindenkinek? – Miért épít most Circle, Stripe és más fintech cégek saját Layer 1-hálózatot?
1. Új trend: Mindenki saját blokkláncot akar
Nem telik el hét anélkül, hogy ne jelentenének be egy új blokkláncot a stabilcoinok és tokenizált eszközök számára. Az elmúlt napokban két ismert szereplő is komoly lépéseket tett ebbe az irányba:
- A Circle, a népszerű USDC stabilcoin kibocsátója, bejelentette az Arc nevű saját elszámolási hálózatát.
- A Stripe, a fizetési szektor egyik óriása, véletlenül kiszivárogtatta, hogy a Tempo nevű saját blokkláncot fejleszti, a Paradigm segítségével.
Ők csak a jéghegy csúcsát jelentik. A startupok, mint a Plasma és a Stable, friss tőkebevonással saját hálózatokat fejlesztenek a USDT számára, amely jelenleg a legnagyobb, 160 milliárd dolláros piaci értékű stabilcoin.
A tokenizáció területén is hasonló trend figyelhető meg:
- A Securitize és az Ethena közösen dolgoznak a Converge nevű láncon.
- Az Ondo Finance már év elején bejelentette saját blokkláncát.
- A Dinari nemrég hozta nyilvánosságra, hogy az Avalanche infrastruktúrájára építve indítja el saját L1 hálózatát tokenizált részvények elszámolására.
2. Miért épít mindenki saját L1-et?
A jelenlegi stabilcoinok és tokenizált eszközök többsége olyan nyilvános blokkláncokon működik, mint az Ethereum, Solana vagy Tron. Ezek a hálózatok széleskörű elérhetőséget és likviditást biztosítanak, ugyanakkor több korláttal is járnak.
A Sygnum kriptobank egyik vezetője, Martin Burgherr szerint a saját L1-hálózat építése nem pusztán technológiai kérdés, hanem stratégiai döntés is. Így ugyanis:
- Jobban kontrollálható a tranzakciós költség és a hálózati teljesítmény.
- Közvetlenül beágyazhatók az olyan szabályozási elemek, mint a KYC (ismerd meg az ügyfeled).
- Egyszerűbben integrálható például egy valutaátváltási motor, valamint kiszámíthatóbbá válik a költségstruktúra.
Morgan Krupetsky, az Ava Labs ökoszisztéma-fejlesztési vezetője hozzátette: a saját lánc segítségével a vállalatok külön gáz tokent is kibocsáthatnak, ami révén a teljes infrastruktúra saját kézbe kerül. Ez különösen akkor hasznos, ha a publikus hálózatokon más, irreleváns tevékenységek túlterhelik a rendszert.
Ahogy fogalmazott: „A blokklánc egyre inkább egy vállalat háttérrendszerévé válik – a felhasználói élmény akár több láncon is megjelenhet, de a motorháztető alatt minden a saját L1-en zajlik.”
Guillaume Poncin, az Alchemy technológiai vezetője szerint az üzleti lehetőségek talán még vonzóbbak, mint maga a technológia. Egy vállalat, amely birtokolja az elszámolási infrastruktúrát, lényegesen nagyobb bevételre tehet szert, mint a hagyományos fizetési szolgáltatók.
Szerinte az EVM-kompatibilitás (Ethereum Virtual Machine) kulcsfontosságú, mert ezáltal gyorsabb az integráció más láncokkal, és gyorsabb az elfogadás.
3. Hatás a meglévő L1-ekre: új kihívók a láthatáron?
Bár még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, az elemzők szerint néhány meglévő hálózatot már középtávon is kihívás érhet.
A Coinbase elemzői – David Duong vezetésével – úgy látják, hogy a Circle Arc és a Stripe Tempo főként a nagy áteresztőképességű, alacsony díjú fizetéseket célozzák meg – pont azt a területet, amely a Solana erőssége.
Ezzel szemben az Ethereum, amely főként intézményi ügyfelekre épül, egyelőre biztonságban van.
De az új versenyzőknek hosszú az útjuk. A Sygnum szakértője szerint: „Nem elég a technológia. Évek kellenek ahhoz, hogy egy új hálózat elnyerje a piaci szereplők bizalmát, és átvonzza a nagy értékű tranzakciókat.”
A pénzügyi intézmények számára ugyanis kulcsfontosságú a bizonyított biztonság, az integrált letétkezelés, valamint a való életben tesztelt megbízhatóság.
Ezért az Ethereum jelenleg továbbra is az intézményi Fort Knox – a legnagyobb bizalommal övezett, jól bejáratott L1, aminek uralma a közeljövőben valószínűleg nem inog meg.
