A dekarbonizáció megoldás lehet az energiaválságra

Horváth Péter János felidézte, hogy a válság előtti időszak alapvetően a fenntarthatóságról szólt, az európai energiapolitika egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűzött ki, és az egész energiarendszert a dekarbonizációnak rendelte alá.

Magyarország az uniós célokhoz igazodva fogalmazta meg saját dekarbonizációs programját, amely szerint 2030-ig a megújulók terén 21 százalékos részarányt kell elérni a bruttó végső energiafelhasználásban, a végső energiafelhasználás pedig nem haladhatja meg a 785 petajoule-t (PJ). Magyarország azt is vállalta, hogy 2030-ig az áramtermelés 90 százaléka széndioxid-kibocsátásmentes lesz, a napelemeknél pedig a ciklus végére 6500 megawatt (MW) beépített teljesítmény elérése a cél - jelezte a MEKH elnöke.

Horváth Péter János rámutatott: a 2020-as megújulóenergia-célokat teljesítette az ország, közel 14 százalékos részarányt ért el a kitűzött 13 százalékkal szemben, és folyamatosan nő a megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia- és a közlekedési szektorban is. A 2021-ben termelt villamos energia 63,5 százaléka karbonsemleges forrásból származott, ezen belül 44,3 százalék nukleáris, 19,3 százalék megújuló energiahordozókból. A 2030-ra kitűzött 6500 MW-os napelemes kapacitás pedig már 2024-ben teljesülhet.

Az orosz-ukrán háborús konfliktus kapcsán kirobbant energiaválság áthelyezte a hangsúlyokat, a fenntarthatóság helyett az árak kérdése és az ellátásbiztonság került a középpontba - fejtette ki a MEKH elnöke. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság erősen földgázfüggő, az energiahordozókra vonatkozó szankciók és az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás programja már rövid távon is veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát.

A magas árak és az ellátás bizonytalanságai miatt kialakult energiaválság leküzdésére jó lehetőség a dekarbonizációs folyamat folytatása, felgyorsítása - fejtette ki Horváth Péter János.

A dekarbonizációs folyamat a megújulók hálózati integrációja és a rendszeregyensúly fenntartása miatt rövid távon kihívást jelent ugyan, de hosszú távon növeli az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget. A zöldenergia beruházások, a hálózatok megerősítése és fejlesztése, az energiahatékonysági intézkedések rövid távon drágább energiát eredményeznek, ugyanakkor hosszabb távon segítenek egy olaj- vagy földgázválság során kialakuló ársokk elkerülésében - mondta a MEHK elnöke az energetikai hivatal közleménye szerint.