A fajtaoltalom befektetés a jövő mezőgazdaságába
„A vetőmag nélkül nem létezhet élelmiszertermelés, ezért is rendkívül fontos a folyamatos fajtanemesítés, amely megalapozza a mezőgazdasági ágazat versenyképességét”, hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Takács Géza. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: a magyar kutatók innovatív munkája nyomán évről-évre számos olyan új nemesített növényfaj kerül köztermesztésbe, amelyek tulajdonságaikban megelőzik a korábbi fajtákat. Ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet, a térség vízszegénnyé válhat és az időjárási stresszhelyzetek száma is megnő a jövőben. Ezek a komoly kihívások még inkább felértékelik a növénynemesítést, hiszen még több olyan fajtákra van szükség, amelyek megváltozott időjárási körülmények közepette is nagy biztonsággal megfelelő mennyiséget és minőséget teremnek.
Takács Géza hozzátette: a fajtanemesítés 8-10 éves távlatokat felölelő stratégiai tevékenység, amely jelentős forrásokat is igényel. A kutatásfejlesztés finanszírozásához járulnak hozzá a fémzárolt vetőmagok forgalma után beérkező licencdíjak és az a fajtaoltalmi rendszer, amely visszavetett vetőmagok után keletkező jogdíjak kérdését rendezi korrekt módon.
Az új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi egyezmény (UPOV) 1961 óta minden oltalmazott növényfajtával kapcsolatos jogot a fajtatulajdonosnak tart fenn, aki jogdíj megfizetése fejében, meghatározott felhasználási ciklusig engedélyezi a fajta használatát. Magyarország 1983-ban csatlakozott az egyezményhez.
Hazánkban 2009-ben lépett életbe az a törvény, amely rendezi a növényfajta-oltalomból eredő díjigény kérdését a saját gazdaságban visszavetett vetőmag felhasználása tekintetében, ismertette Ari Zoltán. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: érvényesíthető méltányos díjigényt a forgalomban lévő legalacsonyabb szaporítási fokú vetőmag árába beépített licencdíj 50%-át alapul véve kell kiszámítani. Alanyi jogdíj mentesség illeti meg azt a termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik. A szabadalmi törvény szerint a gazdálkodót adatszolgáltatási kötelezettség terheli és a fajta tulajdonosa, vagy képviselője számára nyilatkoznia kell.
Mint Ari Zoltán elmondta: a nonprofit társaság 23 megbízóval 381 őszi és 84 tavaszi vetésű fajtára - takarmánynövényekre, gabonafélékre, burgonyafélékre, olaj és rostnövényekre - vonatkozó licencdíj begyűjtésére kötött szerződést. A fajtaoltalmi rendszeren keresztül befolyt összeget teljes mértékben a nemesítők kapják, és azt új fajták fejlesztésére használhatják. Az elmúlt időszakban a lehetőség keretében több mint egymilliárd forinthoz jutottak hozzá.
A sajtótájékoztatón bemutatták Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes fajtaoltalmi jogi kérdésekről írt „A növényfajta-oltalomtól az eredetvédelemig” című szakmai könyvét. A szerző a fajtaoltalom elméleti hátterét helyezi fókuszba és betekintést ad az élelmiszerlánc meghatározó elemeinek szellemi tulajdonvédelmi kérdéseiről a nemesítéstől a feldolgozásig. A hiánypótló szakmai kötet tudományos és jogi szempontok alapján is megvilágítja a fajtaoltalom fontosságát. A kötet szerzője elmondta: a biztonságos élelmiszer-előállítás alapja a megfelelő növényfajta kiválasztása. „A magas biológiai értékű növényfajták iránti igény feltételezi az innovációt, a szellemi tulajdon védelmét. Az agrártermékek uniós eredetvédelmi oltalma hozzájárulhat a hazai növénynemesítés fejlesztéséhez, a fajtafenntartás eredményességéhez. A növénynemesítés, a fajtafenntartás a minősített szaporítóanyag előállítása nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az élelmiszerbiztonsághoz.”
Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes PhD címzetes egyetemi docens 2013 februárja óta oktat a Károli Gáspár Református Egyetemen. Jelenleg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jogi tanácsadója. Több évtizeden keresztül dolgozott az Agrárminisztériumban. 2006-ban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Etikai Bizottságának tagjává választották és a küldöttgyűlés újra megválasztotta erre a tisztségre. A Magyar Védjegy Egyesület elnökségi tagjaként kiemelt figyelmet fordít az agrárágazatot érintő szellemi tulajdonvédelmi kérdések jelentőségének tudatosítására.
