A falusi csokos településeken tarthat ki a lakáspiaci lendület
Nagyobb szerepet kaptak az utóbbi három évben a kisebb települések az országos lakáspiacon, az élénkülésben pedig a falusi csok is szerepet játszott - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A kutatásban hivatalos és saját adatok alapján az ingatlanhirdetési portál azt vizsgálta, hogy miként változott a lakosságszám, az ingatlanárak átlagos mértéke és a kínálat a falusi csokos településeken.
Kettős hatás a keresletben-kínálatban
“A falusi csokos települések erősödésében szerepet játszik a 2019 nyarától elérhető nagyobb pénzügyi támogatás, amit lakóingatlan-vásárlásra, -bővítésre és építésre lehet fordítani. Mivel ezeken a településeken az ingatlanok is olcsóbbak, az állami támogatás nagyobb arányt jelent egy-egy esetben. Szintén hozzájárult a kisebb települések lakáspiacának élénküléséhez, hogy sokan elindultak a nagyvárosokból a környékbeli, agglomerációs körzetek felé, minden megyében a nagyvárosok vonzáskörzeteiben vannak falusi csokos települések” - emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “Az országos lakáspiaci tortából is nagyobb szelet jut ma már a falusi csokos településeknek. Az ingatlan.com kínálatában szereplő eladó lakóingatlanok majdnem 19 százaléka található falusi csokos településen, szemben a 2019 nyarán megfigyelhető 17 százalékos aránnyal.
Több embert vonzanak a kedvezményezett települések
A bevezetés óra 2021 végéig 28 ezren igényelték a falusi csokot 153 milliárd forint értékében. Ez az összes csok kérelem egyharmadát és az összes megigényelt csok támogatás 45 százalékát fedi le a vizsgált időszakban. A nagyobb támogatások az igénylések összegében is megmutatkoznak: egy átlagos falusi csok igénylés 5,4 millió forint értékű volt, szemben egy „általános” csok igénylésre jellemző 2,8 millió forintos összeggel. „A magasabb érték nem csak annak köszönhető, hogy használt lakásokra is az új ingatlanokra vonatkozó kedvezményeket kapják meg a családok, hanem annak is, hogy az igénylők között jóval nagyobb (60%-os) arányt képviselnek a legalább három gyermekes családok. Az „általános” használt lakásra vonatkozó csok igénylők körében az ő arányuk csak 26 százalékos.” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
A falusi csokos települések lakosságszám változásán is meglátszik a népszerűség. Magyarország állandó lakossága 2019 első napjától 2022 január 1-ig 1,1 százalékkal mérséklődött. A nem falusi csokos településeken a népességfogyás üteme 1,23 százalék volt három év alatt. Ezzel szemben a falusi csokos települések állandó lakossága csak 0,57 százalékkal csökkent. Ez feleakkora népességcsökkenést jelent, mint a többi településen.
Ennyibe kerülnek a falusi csokos lakások és házak
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy a falusi csokos településeken áremelkedés következett be az elmúlt három évben. Az összes érintett község átlagát nézve idén márciusban 160 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, 2019 nyarán még csak 101 ezer forint az átlag.
Az országon belül jelentős eltérések láthatók a négyzetméterárakban, ugyanúgy, mint az országos lakáspiac többi szegmensében, például a használt és új lakóingatlanok piacán. A falusi csokos települések közül a főváros közelsége miatt a Pest megyeiek a legdrágábbak, az átlagos négyzetméterár 324 ezer forintot tett ki idén márciusban, ez lényegében a duplája a 2019-es 165 ezer forintnak. A falusi csokos településeket nézve Veszprém megye áll a második helyen 306 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 2019-ben még kevesebb mint 180 ezer forint volt. A Veszprém megyei községekben pedig a balatoni régió iránti kereslet növekedésével magyarázható a drágulás. Az élbolyban van még Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron, ezekben a megyékben lévő falusi csokos településeken 223-293 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanokat. A legolcsóbb megyék közé sorolható Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol 67-104 ezer forint volt a jellemző.
