A felszín alatt kiszárad Magyarország? Klímabiztos és pénztárcabarát tippek a szakértőtől
Magyarország területének 22,3 százaléka potenciális árvízi zóna – ez az egyik legmagasabb arány Európában – 34 százalékát pedig aszályok veszélyeztetik. Nem meglepő, hogy az önkormányzatok árvíz- és belvízkárok fedezésére fordított költsége éves szinten több tízmilliárd forintra rúg. A klímaváltozás jellegét előrejelző modellek szerint az évi átlagos csapadékmennyiség nem fog lényegesen módosulni, azonban annak időbeli eloszlásában kilengések várhatók: több lesz az extrém, nagycsapadékú nap, és ezzel egyidőben nyaranta a száraz időszakok is hosszabbá válnak. A hidrológusok, ökológusok és tájépítészek egyetértenek abban a legnagyobb kiterjedésű víztározó a termőtalaj lehetne, amely akár a csapadék kétharmadát is képes befogadni.
Dr. Szkordilisz Flóra, városklíma szakértő szerint két módon is védekezkedhetünk az elsivatagodás ellen.
Egyrészt, mintegy a természetet „utánozva”, az NBS (nature based solution) módszer alkalmazásával:
-Törjük fel a betont! Ahol csak lehet, használjunk természetes alapanyagokat, amelyek kevésbé tartják meg, illetve sugározzák magukból a meleget.
-Ültessünk „klímabiztos” növényeket! A vízigényes pázsitok és örökzöldek helyett ültessünk inkább őshonos növényeket, gyümölcsfákat, például diófát, amely télen nem árnyékol, ám nyáron természetes módon hűti a kertet, termését pedig már-már aranyáron kaphatnánk meg a piacon. Kérdezzük meg a helyi kertészetben, hogy a lakhelyünkön jellemző talaj víztartó képességéhez mely növények illenek leginkább!
Másrészt éljünk az ún. kék-zöld infrastruktúra nyújtotta lehetőségekkel, tehát alakítsuk az épített környezetünket is úgy, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárásnak.
-Már az építkezésnél legyünk körültekintők! Tájoljuk megfelelően az épületet, válasszunk minél világosabb színt a falfestéshez, tetőfedéshez. Tervezzük meg úgy a ház helyét a telken, hogy a körülvevő növényzet óvja az erős szelektől és árnyékolja a déli oldalon a házat, így védve az időjárás szélsőségeitől.
-Segítsük a városi fák túlélését! A városi fák többnyire magányosan állnak egy betonfelület közepén, leveleiket nem csak a napsütés, hanem a betonról felszálló hő is égeti. Túlélésüket a gyökereket tápláló víztározóval – például a Wavin innovációjával, a TreeTankkal – segíthetjük.
-Alakítsunk ki zöldhomlokzatot, zöldtetőt, vagy akár kék-zöld tetőt! A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik.
-Nagyobb lapostetők esetén telepítsünk vákumos esővíz elvezető rendszert! A hirtelen lezúduló esőt a társasházak, középületek, csarnokok lapostetőiről így könnyen és gyorsan a szikkasztóba juttathatjuk.
-Tartsuk a telken belül az értékes esővizet, alakítsunk ki esővíz szikkasztó és -tározó blokkot! A talajba ásott mezőkkel fogjuk fel a lezúduló esővízet, amit később például öntözésre használhatunk. A Wavin megoldásainál a blokkokat a tározáshoz vízhatlan fóliával veszik körbe, szikkasztáshoz pedig geotextilt használnak, ami átengedi a folyadékot a környező talajba. Praktikus megoldás mindkét mező kialakítása és összekötése: a tározómező túlfolyójára kötjük rá a szikkasztómezőt, és csak a tározókapacitáson felüli esővizet juttatjuk vissza a talajba. Fontos, hogy újrahasznosított műanyagból készült szikkasztómezőt telepítsünk, ilyen például a Wavin Aquacell, ezt az esővíztározó rendszert akár az autó csomagtartójában magunk is hazaszállíthatjuk. Magyarországon jellemző éves csapadékmennyiség elegendő lehet egy 40 négyzetméteres konyhakert fenntartásához, és így egy négyfős család ellátáshoz. A zöldség- és gyümölcsárak ismeretében ez komoly tény, nem beszélve arról, hogy a kertészkedés bizonyítottan csökkenti a stresszt és a mentális egészségünket is óvja.
A Wavin esővízelvezető és -tározó rendszerei nem csak családi házak, hanem ipari létesítmények esetében is a legjobb választásnak bizonyulnak. 2023 tavaszán a Strabag például a japán Nissin Foods kecskeméti telephelyének bővítése során a tetővíz elvezetését a Wavin vákuumos rendszerével oldotta meg. Így az üzem bővítésekor a lapostetőn összegyűlő csapadékvíz gyors elvezetését a hasznos területek „feláldozása” nélkül sikerült megvalósítani: az 500 köbméternyi szikkasztómező a tonnás terhet szállító járművek számára kialakított út alá került. Ráadásul az egybecsúsztatható elemeknek köszönhetően a szokásos 6-7 kamion helyett ezúttal mindössze 2 kamionnal szállították a helyszínre a szikkasztóblokkot.
A Nissin Foods kecskeméti gyárbővítésének első ütemében a szikkasztómező telepítéséről rövid video is készült.
