A fiatalok az agrár-élelmezési szektorban: a FAO legújabb jelentése górcső alá veszi milyen buktatók és lehetőségek várhatják a világ 1,3 milliárd fiatalját

A világ fiataljainak közel 85%-a alacsony vagy alacsony-közepes jövedelmű országban él, ahol az agrár-élelmezési rendszerek kulcsfontosságúak a megélhetés szempontjából. Ezen fiatalok mezőgazdasági szektorban való részvételének erősítése akár ezermilliárd dolláros hatással is lehet a világgazdaságra.

A jelentés technikai és szakpolitikai kezdeményezéseket vizsgál, amelyek célja megfelelő munkahelyek létrehozása, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javítása, valamint a fiatalok sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének növelése. A fiatalokat a mezőgazdasági szektor átalakításának központi szereplőiként mutatja be; ők jelentik a következő generáció termelőit, feldolgozóit, szolgáltatóit és fogyasztóit. Számos kihívással kell majd szembenézniük, beleértve a növekvő népesség élelmiszerigényének kielégítését, az öregedő munkaerő pótlását, valamint a klímaváltozás, vízhiány és a városiasodás hatásaihoz való alkalmazkodást.

Világszinten a fiatal korosztály dolgozóinak 44%-a a mezőgazdasági szektorból él, mely arány a felnőtt dolgozók esetében 38%. Ám ez a globális átlagon meglehetősen szélsőséges számokat takar: a tartósan válság sújtotta rendszerekben arányuk eléri a 82%-ot, míg az iparosodott területeken mindössze 23%-ot. Riasztó adat, hogy az éhezés a fiatalok körében 16,7%-ról 24,4%-ra nőtt a 2014–16 és 2021–23 időszakok között, különösen Afrikában.

„A fiatalok helyzete az agrár-élelmezési rendszerekben jelentés időszerű és bizonyított tényeken alapuló értékelést nyújt arról, hogyan lehet megfelelő munkahelyeket és élelmezésbiztonságot teremteni a fiatalok számára a mezőgazdaság átalakítása révén, és hogyan válhatnak a jogokkal és lehetőségekkel felruházott fiatalok a rendszerszintű változás katalizátoraivá” – írja a jelentés előszavában Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.

A fiatalok helyzetének javítása

A jelentés szerint a fiatalok több mint 20%-a nem dolgozik, tanul vagy vesz részt valamilyen képzésben és a fiatal nők kétszer nagyobb valószínűséggel tartoznak ebbe a kategóriába. A munkanélküliség visszaszorítása a fiatalok körében, valamint a 20–24 éves korosztályban a nem dolgozó, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok munkába állítása a globális bruttó hazai terméket (GDP) 1,4%-kal (avagy 1,5 billió dollárral) növelhetné,  melynek körülbelül 45%-a a mezőgazdasági szektorból származna.

A fiatalok helyzetének javítása érdekében a jelentés olyan beavatkozásokat javasol, amelyek növelik a fiatalok önrendelkezését és önérvényesítését, elősegíti a képzésekhez és egyéb erőforrásokhoz való hozzáférésüket, és fokozzák a hatékonyságukat a mezőgazdaság területén és azon túl. A kiadvány emellett hangsúlyozza a szociális védőháló kibővítésének szükségességét, különösen a fiatalok korlátozott pénzügyi hozzáférése miatt.

A jelentés részletes adatokat tartalmaz a fiatalok demográfiájáról, mely szerint e csoport 54%-a városi területen él, a legnagyobb arányban Kelet-Ázsiában. Ezzel szemben a vidéki fiatalok az iparosodott agrár-élelmezési rendszerekben tevékenykedők mindössze 5%-át teszik ki, amely munkaerőhiányhoz vezethet, amennyiben a mezőgazdasági pályát nem teszik vonzóbbá. Számos vidéki fiatal olyan térségben él, amely nagy mezőgazdasági termelési potenciállal rendelkezik – ez jelentős beruházási lehetőséget kínál a piaci hozzáférés és az infrastruktúra terén. 

A szélsőséges éghajlati események és sokkhatások komoly fenyegetést jelentenek: becslések szerint 395 millió vidéki fiatal él olyan térségben, ahol a mezőgazdasági termelékenység várhatóan csökkenni fog, különösen a hagyományos agrár-élelmezési rendszerekben és a Szubszaharai Afrikában.

A jelentés legfontosabb adatai:

A Szubszaharai Afrikában élő fiatalok száma 2050-re várhatóan 65%-kal fog nőni;
A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok aránya 2005-ben 54% volt, ez 2021-re 44%-ra csökkent;
A 15–24 év közötti fiatalok 16,2%-át nemzetközi bevándorlók teszik ki a Szubszaharai Afrika területéről, és 15,2%-át a latin-amerikai és karibi térségből.
A kihívások kezelésére és a lehetőségek kiaknázására a jelentés három átfogó stratégiát javasol:

Több tudás: csökkenteni a tudás- és információhiányt, és tényekkel alátámasztani a fiatalok agrár-élelmezési rendszerekbe való bevonásának szükségességét;

Több részvétel: erősíteni a fiatalok részvételét a szakpolitikai és döntéshozatali folyamatokban; és

Több befektetés: céltudatos befektetésekkel bővíteni a gazdasági lehetőségeket fiatalok számára, erősítve az önrendelkezésüket.

Ennek végrehajtásához szükséges lépések:

A gazdasági lehetőségek bővítése: célzott stratégiák révén biztosítani, hogy a fiatalok elsajátítsák a mezőgazdasági szektorhoz szükséges készségeket és hozzáférjenek a megfelelő erőforrásokhoz;

Befektetés a modernizációba: az infrastruktúra fejlesztésének előtérbe helyezése annak érdekében, hogy a mezőgazdasági életpálya vonzóbbá váljon;

Az erőforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése: a fiatalok számára célzott föld- és hitelprogramok kialakítása az agrár-élelmezési rendszerekben való részvétel népszerűsítése érdekében;

A rendezett migráció támogatása a fiatalok körében: biztonságos és ifjúságbarát migrációs útvonalak biztosítása a munkaerőhiány kezelése érdekében;

Digitális hozzáférés javítása: a digitális technológiák elérhetőségének javítása, hogy a fiatal gazdák korszerűsíthessék tevékenységüket és piaci hozzáférésüket.