A francia szakszervezetek újabb országos tilakozónapot szerveznek

A szakszervezetek mindenekelőtt a nyugdíjreform eltörlését, azaz a 64 évre megemelt nyugdíjkorhatár visszacsökkentését követelik, valamint azt, hogy a kormány ne fagyassza be jövőre a szociális juttatásokat, és a munkanélküli-biztosítási rendszerhez ne nyúljon hozzá.
A szakszervezetek szeptember 18-i első tiltakozónapján a hatóságok szerint legalább félmillióan, a szervezők szerint több mint egymillióan vonultak az utcákra mintegy négyszáz településen. A megmozdulás fő célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon a szeptember 9-én kinevezett új miniszterelnök, Sébatien Lecornu jövőbeni költségvetési döntéseire.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a nyáron, még az előző kormányfő, Francois Bayrou által bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök sem vetett el.
"A miniszterelnök továbbra sem adott egyértelmű választ a munkavállalók követeléseire" – mondta szerdán a CFDT szakszervezet vezetője, Marylise Léon a több mint két és fél órás találkozó után". "Az egyetlen potenciális ok az elégedettségre, hogy a munkanélküli-biztosítás reformjának elvetése jó úton van" - tette hozzá.
"Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik az egészségügyi ellátásért fizetendő önrész megduplázására, vagy a 3 ezer köztisztviselői munkahely tervezett megszüntetésére, és Sébastien Lecornu semmilyen konkrétumot nem mondott az adóügyi igazságosságról" - jelezte Sophie Binet, a CGT vezetője.
"Ami a 2023-as nyugdíjreformot illeti, amely a szakszervezetek követeléseinek központi eleme, az egyik legkevésbé egyértelmű téma" – jelezte Marylise Léon.
Bár alapvető és azonnali változtatásokat ígért a kormányzásban, két héttel a kinevezése után a miniszterelnök még mindig nem alakította meg a kormányt, hanem folyamatos konzultációkat folytat a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan végrehajtói hatalom megalakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt.
A kormányfő a szakszervezetek után fogadta a három reprezentatív munkaadói szervezet ( Medef, CPME U2P) képviselőit is, akik üdvözölték, hogy a kínálati politikát nem kérdőjelezte meg Sébastien Lecornu.
Patrick Martin, a Medef elnöke szerint a miniszterelnök "teljesen tisztában van azzal, hogy jelzéseket kell küldeni az erőfeszítések megosztásáról, az (adóügyi) méltányosságról, de főleg a csalás elleni küzdelemről, anélkül, hogy veszélybe sodorná a gazdasági modellt".
"Ha nem mondjuk el a franciáknak, hogy a terhek mindenki számára egyformák lesznek, akkor senki sem fogja elfogadni őket" – vélte Michel Picon, az U2P elnöke.
Több szakszervezeti és munkaadói forrás szerint Sébastien Lecornu szerdán elismerte, hogy az 1958-ban kezdődött "V. Köztársaság leggyengébb miniszterelnöke".
"Nagyon jól tudja, hogy kicsi a mozgástere" - idézte az AFP hírügynökség a Medef elnökét.
Mielőtt a szakszervezetek meghirdették az újabb tiltakozónapjukat, más szervezetek is a tüntetésre szólítottak fel. Csütörtökön ifjúsági szervezetek szerveznek megmozdulást az egyetemek forráshiánya miatt, pénteken pedig a gazdák vonulnak utcára, hogy tiltakozzanak többek között a Mercosur-országokkal kötött uniós megállapodás ellen.