A gazdák 86 százalékának okoz kisebb-nagyobb gondot a vadkár - Mit tehetnek?

A válaszadó gazdálkodók 86 százaléka tapasztalt már az elmúlt évek során vadkárt az általa művelt földeken. A többség, 79 százalék szinte minden évben észleli ezt a problémát, idén kiugró növekedés a beérkező adatok alapján nem mutatható ki. A vadkárt észlelők 68 százaléka a kukorica, 63 százalék a napraforgó, míg 53 százalék őszi gabona termőterületeinészlelte a károkozást, ez összefügg azzal a ténnyel, hogy ezek a legnagyobb területű kultúrák az országban. A vadkárral érintett területek tekintetében a beszámolók 77 százaléka szólt 10 százaléknál nagyobb terméskiesésről az eredetileg várható terméshozamhoz képest, az 50 százaléknál nagyobb mértékű kártétel az esetek 15 százalékánál fordult elő.

Az érintett termelők 40 százalékának a vadászható vadfajok közül a szarvasok (gím- és dámszarvas) okozták a legnagyobb kárt. Mind az őz, mind a vaddisznó a válaszadók 17-17 százalékánál vezeti a károkozó fajok listáját, ugyanakkor további 15 százalék a mezei nyulat teszi az első helyre.

A vadkár elleni védekezés során a gazdálkodók számos eszközt igyekeznek bevetni, ám ennek komoly korlátai vannak az érintett kultúrák sajátosságaiból (méret, elhelyezkedés stb.) eredően, illetve a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt. A válaszadók 51 százaléka használ legalább a területének egy részén vadriasztót. 35 százalék villanypásztort, 24 százalék kerítést is alkalmaz a vadak ellen. A fenti eszközök használata mellett a magas értékű kultúrák vetési helyének gondos megválasztása (21%), illetve a vad által kevésbé kedvelt növényfajok termesztése (18%) merül fel leggyakrabban a védekezési stratégiák között.

Rosszak a kártérítéshez kapcsolódó tapasztalatok

A vadkár rendezését a felmérésben részt vevő gazdálkodók több mint fele (54%) nem is kezdeményezi a vadgazdálkodást ellátó szervezeteknél (pl. vadásztársaságok). Ennek elsődleges okai – a nemmel válaszolók válaszadók 77 százaléka nyilatkozott így – a jogérvényesítés bonyolultsága, illetve a korábbi kapcsolódó rossz tapasztalatok voltak. A kezdeményezett vadkárrendezések jelentős része ugyanis a válaszok szerint eredménytelen marad, a vadgazdálkodók az esetek 35 százalékában egyáltalán nem nyújtanak pénzügyi kompenzációt, további 42 százalékban pedig csak részlegesen teljesítik azt.

Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok vezethettek oda is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly november végén úgy döntött, céget alapít, ami peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytatja a vadásztársaságokkal az eljárásokat. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében.

Valamennyi szereplő érdeke ugyanakkor a konstruktív párbeszéd kialakítása a mezőgazdasági termelők és a vadgazdálkodók között, hiszen miközben a mezőgazdasági termelés fontossága megkérdőjelezhetetlen, azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági tevékenység a vadfajok természetes élőhelyét keresztezi.