A gazdaságot is felpörgethetik a nyári sportesemények?

Idén nyáron olimpia, valamint labdarúgó Eb is lesz, ilyen helyzet utoljára hagyományos körülmények között (amikor nem zavarta a rendezést például a koronavírus-helyzet) 2016-ban volt. Az idei sportesemények gazdasági hatásainak megbecslése nagyrészt a 2016-ban tapasztalt adatokra épül – ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk, hogy az eredményeket számos tényező befolyásolja, és ezek miatt csak közelítő, hozzávetőleges trendeket tudunk fölvázolni.

Biztos, hogy a rendező lesz a nyertes?

Rendező ország esetében a gazdaságot már a rendezvényre való felkészüléssel kapcsolatos beruházások és infrastrukturális fejlesztések is mozgásba lendítik, a rendezvény idején pedig a vendéglátóhelyek, a kereskedelmi- és magánszálláshelyek forgalma is többszörösére emelkedik, emellett jelentősen megugranak az utazási igények – és persze a rendezvényre látogató turisták költenek más termékekre és szolgáltatásokra is.

Bizonyos kutatások alapján egy jó szereplés egy világeseményen – gazdasági szempontból – akár többet is érhet, mint a rendezés, mivel utóbbinál ott van az a kockázat, hogy a felépült létesítmények fenntartása végül túl költségesnek bizonyul. Egy 2022-es kutatás szerint például a futball világbajnokságot megnyert országoknak a vb-t követő két negyedévben kimutathatóan, akár 0,25 százalékkal ugorhat meg a gazdasági növekedése ahhoz képest, mintha nem nyert volna vb-t az ország – miközben a rendező országoknál általában nem mutatható hosszabb távon pozitív gazdasági hatás, sőt szerencsétlen esetekben a költségek miatt akár negatív is lehet a végső egyenleg.

Sport a nagyképernyő előtt

Egy sport világesemény alkalmával – még akkor is, ha az ország nem vesz részt az adott eseményen – a műszaki cikkek, különösen a televíziók forgalma nagyon fel szokott pörögni. Műszaki cikkeket forgalmazó boltok korábbi nyilatkozatai alapján akár a szokásos forgalom másfél-kétszeresére is emelkedhet ilyenkor az eladott, új készülékek száma.

Az elektronikai cikkek mellett a merchandise (sportöltözet, illetve a csapatokkal és a rendezvénnyel összefüggő egyéb „logózott” termékek) forgalma is megugrik, emellett természetesen a vendéglátóhelyek forgalma is megszalad a rendezvény idején; persze ez fokozottabban igaz olyan országokra, amelyek csapatai részt vesznek az adott sporteseményen.

Bár makrogazdasági szintű statisztikákból nehéz a hatás pontos mértékét kimutatni, de a korábbi világesemények idejéből származó, kereskedői információk alapján a magyar válogatott jó Eb-szereplése képes néhány százalékkal megdobni a söreladásokat. Ez a hatás nem meglepő módon összefügg az időjárással is, hiszen minél melegebb az idő, általában annál több sör fogy.

Dobbantón a hitelezés

A már említett 2016-os évben az MNB statisztikái szerint komolyan megugrott a személyi hitelek éves kihelyezése, 60%-kal növekedve a 2015-ös évhez képest. Ugyanakkor ez vélhetően jelentősen túlbecsüli a sportesemények pozitív hatását. Egyrészt 2016-ra a pozitív gazdasági klíma végre feledtethette a magyar lakossággal a 2000-es évek végén beütött pénzügyi válság hosszú évekig húzódó negatív hatásait, másrészt 2016-ban a legerősebb hiteldinamika nem a sportesemények idején, vagy azt közvetlenül megelőzve volt tapasztalható. A szokásos nyári szezonalitás miatt (amit a nyaralásokhoz és az iskolakezdéshez felvett kölcsönök okoznak) még nehezebb a hatások pontos számszerűsítése.

2020-ban a Covid miatt változott a személyi kölcsönök kihelyezésének szezonalitása, 2021-ben viszont valójában az erre az évre eltolt, eredetileg 2020-as labdarúgó Eb (amelyre a magyar válogatott ismét kvalifikálta magát) hónapjában, júniusban volt a legjelentősebb a személyi hitelek kihelyezése. Ugyanakkor ez azzal is összefügghet, hogy 2020-ban lényegében nem volt nemzetközi turizmus, így 2021-ben a „kiéhezett” turisták újra rávetették magukat a nemzetközi utazások lehetőségére, amit részben személyi kölcsön felvételével finanszíroztak. Így annyit jegyezhetünk meg, hogy bár a sportesemények hatása a hitelkihelyezésekre vélhetően érdemben pozitív, annak pontos megmérése nagyon nehéz.

Szóba jöhetnének még az áruvásárlási hitelek is, mert ha csak egy elektronikai eszköz (például televízió) beszerzéséről van szó, az nem feltétlenül igényli a személyi kölcsön nagyobb volumenét és hosszabb futamidejét. Az áruvásárlási hitelek új szerződéseiben azonban az utóbbi években teljesen egyértelműen minden évet ledominált november és december: ebben a két hónapban került kihelyezésre az áruvásárlási hitelek éves folyósított volumenének durván egynegyede. A jellemzően a nyári időszakban zajló sportesemények előtt nem látszik különösebb megugrás az áruhiteleknél. A folyószámla- és kártyahiteleknél pedig az utóbbi öt évben inkább az iskolakezdés időszakában volt jellemző a keretek kihasználtságának növekedése, nem pedig a nyári időszakban.

Összegezve, ahogy a fentiek alapján látható, a sportesemények sok területen eredményeznek pozitív gazdasági kilengéseket, ám ezek mértékét a rendelkezésre álló adatokból nehéz pontosan meghatározni. Az azonban biztosnak látszik, hogy még a nem rendező országokban is érzékelhetően megugrik a forgalom a vendéglátásban, nagymértékben felpörög a nagyképernyős tévék iránti kereslet, és valamelyest fokozódik az elektronikai cikkek megvásárlásához kapcsolódó áruhitelek kihelyezése is.  

Nem kérdés, hogy a négyévente megrendezésre kerülő játékok nagy hatással vannak a gazdaságra és annak szereplőre, akik mind igyekeznek kivenni a részüket a felhajtásból. A 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok alkalmából az MBH Bank egyedi, a párizsi olimpiai játékok dizájn elemeit idéző Visa bankkártyákat bocsátott ki, hogy a Magyar Olimpiai Csapat stratégiai partnereként ilyen módon is közelebb hozza ügyfeleihez a világ egyik legrangosabb sporteseményének élményét.