A globális hidrogéntermelés 2030-ra akár évi száztízmillió tonnára is nőhet
2024. 01. 24. 21:00
A globális hidrogéntermelés 2030-ra a korábbi növekedési ütem alapján a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió tonára, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik - állapítja meg a Roland Berger tanácsadó cég tanulmányában, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t szerdán.
A társaság 2030-ra vonatkozó elemzése szerint a kereslet egyre diverzifikáltabbá válik: a feldolgozóipar mellett, amely a megtermelt hidrogén közel felét (48 százalékát) fogja felhasználni, a mobilitási és az energiaágazat is jelentős szerepet játszik majd a keresleti oldalon, 30, illetve 15 százalékkal.
Az épületek fűtése a kereslet hét százalékát teszi majd ki - írták.
Az előrejelzésük szerint a zöld hidrogén projektek kapacitása 2030-ra 119 gigawattra (GW) nő, amely mintegy fele a kormányzati vállalásoknak, és ötöde annak a szintnek, amellyel tartható lenne a Párizsi Klímacsúcson meghatározott 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés.
Szakértők szerint a következő évtized kritikus lesz a hidrogénipar számára, különösen a zöld hidrogéntermelés, és ezáltal a szén-dioxid-mentesítés területein várható jelentős előrelépés.
A Roland Berger szakértői szerint 2030-ra a tiszta hidrogén aránya elérheti a 12 százalékot.
A jelentésben hangsúlyozzák: a hidrogénstratégia sikere azon múlik, hogy sikerül-e olyan gazdasági keretet megalkotni, amely a tiszta hidrogént megfizethető alternatívává teszi.
Pozitív példaként hozzák fel az Egyesült Államokban a zöld átmenetet támogató szabályozást (Inflation Reduction Act), amely adókedvezményekkel támogatja a tiszta hidrogén előállítását, valamint Európában a fenntartható repülési üzemanyagok és az alternatív üzemanyagokra vonatkozó kvóták meghatározását, amelyek megbízható piacot teremtettek a hidrogén számára.
Az évtized hátralévő részében a központi feladat egy strukturális keret létrehozása, mert az elszigetelt ösztönzők és szabályozások elszigetelt projektekhez vezetnek - emelte ki a Roland Berger partnere, Schannen Frigyes a közleményben.
NAK: a megkárosított gazdák segítséget kapnak
Az állam méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt azoknak a termelőknek, akiknek a BÁSZNA Gabona Zrt. nem fizetett. A kérelmek elbírálásáért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel - közölte NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kedden sajtóközleményben.
Megjelent az Otthontámogatásról szóló rendeletmódosítás
Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely több ponton is módosítja az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő Otthontámogatásról szóló korábbi kormányrendeletet. Az új rendelet szövege szerint „a nagy érdeklődésre való tekintettel” 2026. február 15-ig meghosszabbításra kerül az igénylési határidő, továbbá a jogosultak köre is bővül – írja közleményében a Bank360.
Szintet lép a víziközművagyon védelme, de szemléletváltást is sürget a szakértő
Jelentős változás előtt áll a hazai víziközműszektor: idén február 1-jén hatályba lép egy, a napokban megjelent rendelet, amely alapjaiban írja át a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működését. Az új szabályozás célja a nemzeti vagyon védelme és a hálózati veszteségek radikális csökkentése. Azonban a szakértő arra figyelmeztet: a pénzügyi keretek mellett a kivitelezés minőségének szigorítása is elengedhetetlen.
Mit kell tudni a csendes refluxról?
Egy olyan állapotról beszélünk, amit sok esetben nehezen ismernek fel, a tünetei pedig eltérőek lehetnek a hagyományos gastrooesophagealis reflux betegség tüneteitől. A csendes reflux, orvosi nevén laryngopharyngeal reflux (röviden LPR) esetén a betegek hosszú ideig van, hogy nem kapnak megfelelő diagnózist és így kezelést sem
Visszatekerik a kilométerórát Magyarországon a külföldről behozott autók sokaságánál - honnan lehet tudni?
Bár a használt autók között Európa-szerte jelentős arányt képviselnek az import autók, a vásárlóknak érdemes gondosan mérlegelniük a kockázatokat, mielőtt döntést hoznak. Az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt a piacot továbbra is nagy számban jellemzik a manipulált futásteljesítményű autók.
Nagy ütemben bővül az újlakás-kínálat a fővárosban
Tavaly sem mérséklődött a pezsgés a fővárosi újlakás-piacon. Főleg a kínálat duzzad látványosan, miközben az Otthon Start Programhoz kötődően érdekes anomáliaként egyes városrészekben összeért a panelek és az új projektek lakásainak árszintje – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
Kína kész együttműködni Finnországgal
Kína kész együttműködni Finnországgal az Egyesült Nemzetek Szervezetére (ENSZ) épülő nemzetközi rendszer megőrzésében és egy többpólusú világrend előmozdításában - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök Petteri Orpo finn miniszterelnökkel folytatott keddi megbeszélésén Pekingben.
Mindent elsöpört az azonnali fizetés, az utalások többsége pillanatok alatt megérkezik
Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) vált a magyar pénzforgalom meghatározó formájává – hangsúlyozza Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jegybank statisztikái szerint három banki átutalásból kettő már ezen a rendszeren keresztül, legfeljebb öt másodperc alatt teljesül.
Mindent elsöpört az azonnali fizetés, az utalások többsége pillanatok alatt megérkezik
Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) vált a magyar pénzforgalom meghatározó formájává – hangsúlyozza Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jegybank statisztikái szerint három banki átutalásból kettő már ezen a rendszeren keresztül, legfeljebb öt másodperc alatt teljesül.
Mindent letarolt az azonnali fizetés, az utalások többsége másodpercek alatt célba ér
Mára egyértelműen kijelenthető, hogy az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) lett a magyar pénzforgalom főárama – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jegybanki adatok szerint három banki átutalásból kettő már így, legfeljebb öt másodperc alatt ér célba.
Grönland árnyékában: vámháborúvá szélesedő geopolitikai konfliktus
A Grönland körüli vita mára túllépett a puszta retorikán, és valódi globális gazdasági konfliktussá alakult. Donald Trump elnök döntése, miszerint 2026. február 1-jétől 10%-os vámokat vet ki nyolc európai országra – egy olyan záradékkal, amely szerint ezek júniusban akár 25%-ra is emelhetők –, komoly törést jelent a transzatlanti kapcsolatokban. A központi kérdés nem csupán a kereskedelemre gyakorolt közvetlen hatás, hanem az a politikai precedens is, amelyet a gazdasági szankciók nyílt alkalmazása területi engedmények kikényszerítésére teremthet – Szitás Lóránt, az XTB piaci elemzője szerint éppen ezért több tényezőt is érdemes megfontolni.
Így mozgott a forint reggel
Vegyesen alakult a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
VanEck áttöri a jeget: Elindult az első Avalanche ETF az amerikai piacon
A VanEck újabb mérföldkőhöz érkezett: elindította az első amerikai spot Avalanche ETF-et, amely közvetlen kitettséget kínál az AVAX árfolyammozgásaira, sőt, akár staking jutalmakat is lehetővé tehet a befektetők számára. A „VAVX” ticker alatt futó termék új korszakot nyithat az altcoin-alapú ETF-ek világában – túl a Bitcoinon és Ethereumen.
Javíthatja Szerbia hitelmegítélését a Mol–Gazprom–NIS megállapodás
Kedvező hatást gyakorol Szerbia adósmegítélésére az a kötelező erejű szándéknyilatkozat, amelyet a Mol-csoport kötött a Gazprom Nyeft társasággal az orosz cég által a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban birtokolt 56,15 százalékos részesedés megvásárlásáról - áll a Moody's Ratings hétfőn Londonban ismertetett szektorelemzésében.
Az EU vizsgálja az X közösségi platform ajánlórendszereit
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az X amerikai közösségi platform ellen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) alapján, valamint vizsgálja az X ajánlórendszereire vonatkozó kockázatkezelési kötelezettségeinek betartását - tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.
Hatalmas fordulat előtt áll a munkaerőpiac: dinamikus változások, élesedő verseny 2026-ban
Bár a magyar munkanélküliségi ráta 2025 végén továbbra is az uniós átlag alatt maradt, a foglalkoztatottak aránya 2021 óta nem látott szintre esett vissza. A KSH adatai szerint 2025 novemberében több mint 4,6 millióan dolgoztak, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4%-ra csökkent. A számok mögött komoly strukturális kihívások húzódnak meg, amelyek 2026-ban is alapvetően alakítják majd a munkaerőpiacot és meghatározzák a HR stratégiákat – hangsúlyozza Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.
