A Hanon Systems beruházása új munkahelyeket teremt Magyarországon

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a járműalkatrészek gyártásával foglalkozó cég projektje keretében különböző fejlesztéseket és kapacitásbővítéseket hajtanak végre, valamint átfogó képzést is terveznek 200 munkavállaló számára.

A mintegy 43 milliárd forintos beruházást az állam 5,7 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 250 új munkahely létrehozásához - tájékoztatott.

Hangsúlyozta, hogy a vállalat 53 gyárral rendelkezik a világ 21 államában, így Magyarország éles versenyben volt a beruházásért, elnyerése pedig azért is óriási siker, mert a Hanon Systems és a többi dél-koreai vállalat is nagy szerepet játszik a hazai autóipar teljesítményének növelésében.

Leszögezte: az ágazat termelési értéke tavaly elérte a 12 ezer milliárd forintot, és ezzel csúcsot döntött, idén pedig újabb 16 százalékos bővülést regisztráltak október végéig, így újabb rekordok várhatók.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az utóbbi évek válságainak nyomán kialakult új világgazdasági korszak egyik legfőbb változása, hogy elillant a nyugati gazdaság hegemóniája, és a keleti vállalatok nem csupán felzárkóztak, hanem számos iparágban már ők diktálják a tempót.

"Tíz évvel ezelőtt a világban végrehajtott beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből valósították meg, és csak 20 százalék volt a keleti tőke részesedése. Mára ez gyakorlatilag teljesen átfordult, a keleti tőke által finanszírozott beruházások mindenütt átvették a vezető szerepet" - figyelmeztetett.

Aláhúzta, hogy ennek megfelelően Európában is egyre élesebb verseny van a keleti nagyvállalatok beruházásaiért, és ennek egyik legfontosabb oka, hogy a kontinens gazdaságának kulcsszektorában, az elektromossá váló autóiparban a nyugati gyártók nagymértékben függnek a keleti beszállítóktól.

"Épp ezért nekünk, magyaroknak meggyőződésünk az, hogy nem korlátokat és akadályokat kell emelni a kelet-nyugati gazdasági együttműködés elé, hanem inkább hidakat és együttműködési lehetőségeket kell létrehoznunk" - jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy hazánk megtapasztalta, milyen a világ blokkosodása, és csak veszített rajta, ezzel szemben mindig jól járt, amikor civilizált együttműködés volt Kelet és Nyugat között.

"Mi a józan észre és a kölcsönös tiszteletre alapítjuk a pragmatikus külpolitikai stratégiánkat, amelynek célja, hogy a keleti és a nyugati vállalatok egyformán jól érezzék magukat Magyarországon" - mondta.

A miniszter a keleti nyitás eredményeiről elmondta, ez valódi sikertörténet, és tudatta, hogy egyre több ázsiai cég választja első európai gyára helyszínéül Magyarországot, ahova fejlett technológiákat hoznak, munkahelyek tömegeit teremtve.

Kifejtette, hogy tavaly a beruházások 48 százaléka mögött keleti, 42 százaléka mögött nyugati, mintegy 10 százaléka mögött pedig hazai vállalat állt, ami "egészséges, kiegyensúlyozott megosztásnak" számít.

Közölte, hogy az utóbbi négy évben kétszer is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás, 2019- ben és 2021-ben.

"Az elektromos autóipar magyarországi elterjedésében is kulcsszerepet játszottak a koreai beruházók, hiszen a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül három is koreai, és közülük kettő nagy gyárakkal van jelen itt, Magyarországon" - mutatott rá.

Kiemelte, hogy ma a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a negyedik legnagyobb beruházói közösséget, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom elképesztő növekedésen ment keresztül, idén több mint 50 százalékkal emelkedett a volumene, megközelítve szeptember végéig a hétmilliárd dollárt.