A hazai adórendszer továbbra is az egyik legversenyképesebb az EU-ban, mind a családok mind a vállalkozások érdemi segítséget kapnak

Hazánk versenyképességének javítása érdekében folytatni kell és meg is kell védeni az adócsökkentéseket. Miközben tovább bővülnek a családokat érintő adókedvezmények (GYED, CSED valamint a két és három gyermekes édesanyák adómentessége), a kormány vizsgálja az MKIK és a VKF által felvetett javaslatokat is, így a szocho 1 százalékponttal csökkenhet, az áfa alanyi mentesség értékhatára EU-s maximum szint közelébe emelkedhet, a KIVA értékhatára megduplázódhat, valamint az egyéni vállalkozók széles köre is érdemi segítséget kaphat.

Az államtitkár elmondta, hogy az adóbevételek támogatják az idei hiánycél elérését, ugyanakkor egyes vállalkozásokhoz köthető befizetéseknél a tavalyihoz képest elmaradás látszik. Ebből fakadóan mindenképpen érdemes a vállalati szektor versenyképességét tovább erősíteni.

A gazdaságpolitikai irány jelenleg 6 pilléren nyugszik, amely magában foglalja, a családokat érintő szja adócsökkentéseket, az infláció elleni fellépést, a lakhatást segítő támogatásokat és a vállalkozások oldaláról nézve a kkv-k fejlesztését, a bérkonvergenciát, valamint a 150 új gyár programot is.

Az adózást érintő globális trendek folyamatosan változnak, azonban a 2010-es évektől megfigyelhető, hogy Magyarországon az összesített adóelvonási szint mérséklődött és az adózás súlypontja a forgalmi adók irányába tolódott el. 2010 óta a GDP-arányos adóelvonás az EU-ban Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben. Ennek is köszönhetően a magyar adórendszer mára a nemzetközi adóversenyképességi rangsorokban is jól teljesít, azonban a versenyképesség további erősítése szükséges. 

Jelenleg a társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban, emellett éves szinten több mint 56 ezer vállalkozás él valamilyen adóalap-csökkentéssel, illetve adókedvezménnyel. Ezen kedvezmények közül kiemelendők a vállalkozások beruházásait segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalék, a fejlesztési adókedvezmény, továbbá a kkv-k beruházási hiteleihez kapcsolódó adókedvezmény, ezek összességében éves szinten mintegy 400 milliárd forinttal segítik a hazai vállalati szektort.

Mindezek mellet a kormány vizsgálja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait. A javaslatok között szerepel a szocho további 1 százalékpontos csökkenése, ami éves szinten mintegy 200 milliárd forint adókiengedést jelent a vállalkozások számára. 

Az alanyi áfamentesség értékhatárának többlépcsős emelése is a javaslatok között szerepel, amelynek következtében jövőre 20 millió forint lehet az értékhatár, 2027-ben 22 millió forint, 2028-ban 24 millió forint. Mindez összességében 150 ezer vállalkozást segíthet meg. Az átalányadózók esetében a költségátalány 40 százalékról 50 százalékra emelésére tett javaslatot az MKIK. 

További 10 milliárd forintnyi segítséget jelentene mintegy 140 ezer egyéni vállalkozónak amennyiben a szocho-alap esetén alkalmazott 112,5 százalékos szorzó a társadalombiztosítási alaphoz hasonlóan 100 százalékra csökkenne. Szintén a javaslatok között szerepel a KIVA értékhatárának duplázása, amivel a kormány további 3-5 ezer vállalkozásnak teszi lehetővé, hogy kedvezőbb adózási formát válasszon.

Gerlaki Bence kiemelte: az adórendszer versenyképessége nem csak a hazai szabályozáson múlik, hanem a nemzetközi szervezetek szintjén folyó munkát is kiemelten figyelemmel kell kísérni és a magyar érdekeket a megfelelő fórumokon képviselni kell. Ez különösen igaz a globális minimumadó témakörében, amelyet érintően az OECD keretein belül nemcsak, hogy nem állt meg a munka, hanem olyan kérdésekről is tárgyalások folynak, amelyek a magyar gazdasági szereplők helyzetét is nagyban befolyásolhatják.

Az államtitkár hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát, amely elkerülhetetlen fejlődési irány a könyvvizsgálatban is. Azok a szakemberek és szervezetek, akik képesek alkalmazkodni és beépíteni a digitális megoldásokat a munkájukba, versenyelőnyre tehetnek szert, és hatékonyabban tudják támogatni ügyfeleiket a gyorsan változó gazdasági környezetben.