A hazai agrárszektor teljesítménye kontra lassuló gazdaság. Kitörési pont lehet az export?
2023-ban és 2024-ben az Allianz Trade mérsékelt globális növekedést vár, idén 2,7 százalék, jövőre pedig 2,4 százalék globális GDP növekménnyel. A nemfizetési kockázatot több tényező is növeli jelenleg: a fiskális és monetáris politikai lépések, a reálkamatlábak alakulása, az alacsonyabb fogyasztás és kereslet, a magas infláció, az árrésekre nehezedő tartós nyomás, a finanszírozási kihívások és a geopolitikai helyzet. Az Allianz Trade elemzői szerint a vállalati fizetésképtelenségek száma 2023-ban 6 százalékkal, 2024-ben pedig további 10 százalékkal nő globálisan, amely több ágazatra és a nagyvállalatokra is kiterjedhet. A mezőgazdaságban mért felszámolási eljárások száma moderált növekedést mutat, ugyanakkor a kötődő ágazatokon keresztül, mint a feldolgozóipar, a vendéglátás, a kis- és nagykereskedelem, valamint a szállítmányozás, egyértelműen látszik a szektor indirekt érintettsége a fizetésképtelenségi eljárások gyarapodásában.
Aktuális kockázati tényezők a mezőgazdaságban és a külföldi piacainkon
Hazánkban az előző év kibocsátási számai, a 2022-es év extrém viszonyai mellett, érdekes képet mutatnak: a mezőgazdasági árindex a tavalyi évben 44 százalékos növekedést mutatott, míg a volumen 16 százalékkal csökkent. 2022-ben az aszályos időjárás miatt a növénytermesztési ágazat teljesítménye 25 százalékot zuhant. Az extrém takarmányárak és állategészségügyi események miatt a sertéságazatban 6 százalékos, a baromfiágazatban 12 százalékos, a szarvasmarha ágazatban pedig 1,9 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A lassuló gazdaságban további kockázatot növelő tényező többek között a fuvarköltségek növekedése és a fuvarozók korlátozott elérhetősége, amely hatással lehet a szállítási desztinációkra, ezért a logisztika esetében némi szerkezeti átalakulás látható. Továbbá kulcsfontosságú a készletgazdálkodás, hiszen a gabonatárolók telítettsége még mindig befolyással bír az ágazat helyzetére és piaci pozícióira. A gazdaság lassulásával együtt az exportnak fontos szerepe van, akár kitörési pont is lehet bizonyos területeken, de a globális teljesítmény csökkenésével ezen a területen is stagnálás látható az elmúlt időszakban.
Az orosz-ukrán háború kapcsán olyan tényezők befolyásolják a mezőgazdasági exportot, mint az orosz és belorusz közúti fuvarozók EU-ba lépésének korlátozása, a devizatranszfer kérdése vagy az ukrán gabonaexport/import korlátozása. A fenti tényezők költségoldala, illetve a Nyugat szemléletváltása (ESG szabályozás, karbonsemlegesség, munkaerőköltségek) kitörési lehetőséget jelentenek a Balkán térségnek, valamint továbbra is meghatározó Ázsia és Kína szerepe mint felvevő- és kibocsátó piac. Mindezen tényezők mellett a virtuális világ térnyerésével, a digitalizációval és a lassuló gazdaság következményeként is nő a csalási ügyek száma, a kibertámadások volumene, ezért az ágazat szereplőinek az exportpartnerek esetében is fel kell erre készülnie megfelelő megelőzési és kezelési stratégiákkal.
A magyar mezőgazdasági export főbb kihívásai
Magyarország 2022-ben az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő. A növényi termékek 2 százalékát, az állatok és állati termékek 1,8 százalékát adta hazánk a teljes uniós előállításhoz. Gabonafélékből az Európai Unió kibocsátásának 3,5 százalékát, ebből is a kukorica 5,2 százalékát termeltük meg, míg iparinövény hozzájárulásunk még jelentősebb, az uniós termény 4,6 százaléka, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően. Baromfiból az Unió kibocsátásának 4,8 százalékát, az egyéb állati termékek 6,4 százalékát állítottuk elő.
„Hazánkban a nemzetgazdasági exporton belül a teljes agrárágazat 8 százalékot, míg a mezőgazdasági ágazat 1 százalék körüli értéket képvisel. Globálisan és az agrárágazatban is nettó exportőrök vagyunk és a gazdaság idei globális lassulásával együtt az export volumenek is csökkennek, így különösen fontos a hazai piac ismeretén kívül a nemzetközi trendekkel, a jelen geopolitikai helyzet főbb hatásaival, kihívásaival is szembenéznünk, amennyiben az agrárium helyzetét elemezzük – mondta el Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója. – Fontos az exportpartnerek és azok globális gazdasági környezetének ismerete, hogy megfelelő precizitással és szaktudással válasszuk meg a kereskedelmi célpontokat és a célországokat.”
A mezőgazdaság jövőjét meghatározó globális trendek
Mivel a világ népessége már túllépte a 8,05 milliárd főt, az élelmiszerhez való hozzáférés biztosítása kulcsfontosságú lesz az elkövetkező években a globális élelmiszerválság elkerülése érdekében. A gabona- és műtrágyahiány, valamint az éghajlatváltozás és a járványok utáni elhúzódó ellátásilánc-problémák miatt a globális élelmiszerárak 2019 végéhez képest 56 százalékkal emelkedtek.
Emellett a csapadékmennyiség változásai, valamint a szélsőséges időjárási események (viharok, aszályok, erdőtüzek) gyakorisága is hat a mezőgazdasági gyakorlatokra és a termelési kapacitásra. A szigorúbb EU-s szabályozások, a körforgásos gazdaság és a környezettudatosság követelményei pedig magasabb költséghányadot eredményeznek, hatékonyabb termelésre ösztönzik a piaci résztvevőket. Az energiaválság miatt a műtrágyák ára rövid távon viszonylag magas marad a várakozások szerint és ezen felsorolt tényezők az élelmiszerek általános árait is magasan tartják a 2019-2020-as szintekhez képest.
