A háztartási szolgáltatók foglalkoztatásáról hozott törvényt a román parlament

A kihirdetésre váró jogszabály alapján a takarítást, mosást, főzést, vasalást, gyermekfelügyeletet, idősgondozást, kertészkedést, vagy más hasonló munka elvégzését másokra (de nem családtagokra) bízó magánszemélyek 15 lejes (1130 forint) névértékű utalványokkal fizethetik ki az elvégzett munkát, ezek beváltásakor pedig a háztartási szolgáltató az egyéni vállalkozókénál kedvezőbb feltételek mellett szerez jogosultságot a társadalombiztosítási ellátásra.

Az országos munkaerőügynökség (ANOFM) által kibocsátandó utalványokat a munkaadók az ANOFM megyei kirendeltségeitől névértéken vásárolhatják meg, a háztartási szolgáltató pedig ugyanott válthatja pénzre ezeket, miután a személyi adataival kitöltött utalványok névértékéből az ANOFM visszatartja a jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot, a beváltott utalványok névértékének 50 százalékát véve alapul. A törvény indoklásában szereplő adatok szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a háztartási szolgáltató jövedelmét 17,5 százalékos adó terheli, tehát utalványonként 12,37 lejes nettó jövedelemmel számolhat.

A háztartási szolgáltató akkor szerezhet jogosultságot a társadalombiztosítási ellátásra, ha egy hónapban legalább 85 (vagyis 1275 lej névértékű), saját nevére kitöltött utalványt vált be az ANOFM megyei kirendeltségénél, vagyis gyakorlatilag negyedannyi járulék-befizetéssel juthat egészségügyi alapellátáshoz, mintha egyéni vállalkozóként a (2550 lejes bruttó) minimálbér után adózna.

A törvénytervezetet a bukaresti kormány terjesztette a parlament elé, azzal a céllal, hogy "kifehérítse" ezt a típusú feketemunkát és különösebb bürokrácia és adóterhek nélkül szociális védelmet biztosítson a kiszolgáltatott háztartási szolgáltatóknak. A munkaviszonyt nem kell bejelenteni, nem kell róla írásban szerződni, a munkáltatónak csak az a dolga, hogy az - elektronikus vagy papíralapú - utalványokra bevezesse a háztartási szolgáltató nevét és személyi számát.

Az Európai Bizottság egyik, 2017-es felmérése szerint uniós szinten Romániában, Lengyelországban és Litvániában a legmagasabb a feketemunka aránya, amely ezekben az országokban a magánszektorban megtermelt hozzáadott érték több mint 25 százalékát teszi ki.