A Hormuzi-szoros válsága erősíti Kína zöld stratégiáját – bár az új ötéves terv nem vállal sok klímacélt

Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, mégis a globális zöld átállás egyik fő motorja lett az olcsó napelemekkel, akkumulátorokkal és villanyautókkal. A 2026–2030-as új kínai ötéves terv folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mint klasszikus klímavédelem – és a keleti óriás terveire az iráni háború okozta olajsokk idején különösen érdemes odafigyelni. A Másfélfok heti kitekintésében Bart István klímapolitikai szakértő elemez.

A Hormuzi-szoros válsága erősíti Kína zöld stratégiáját – bár az új ötéves terv nem vállal sok klímacélt

Paradox módon Kína egyszerre a klímaváltozás főgonosza hatalmas szénfogyasztása miatt, és egyben a megmentőnk is, hiszen Kínának köszönhetjük az olcsó villanyautókat, napelemeket, akkumulátorokat. Az utóbbi években tapasztalható klímavédelmi lelassulásban az egyetlen biztató reménysugár a kínai zöldgazdaság rohamos fejlődése, a napelemek és a villanyautók elképesztő tempójú terjedése stb. Bár Kína felelős a világ kibocsátásának majd egyharmadáért, az erőteljes zöld átállással az utóbbi években sikerült megfékezni a kínai szén-dioxid-kibocsátások növekedését. A kínai zöld átállás pedig az export útján világszerte gyorsítja az átállást.

Vigyázó szemetek Pekingre vessétek

A zöld átállás Kínában nem organikus folyamat, sokkal inkább a kínai kormány stratégiai tervezésének, illetve állami támogatásainak az eredménye. Ezért a Föld jövője szempontjából alapvető fontosságú, hogy mi van a híres kínai ötéves tervekben. A legújabb, 2026–2030-ra szóló, immár 15. ötéves terv tervezete 2026 márciusában jelent meg.

A terv vegyes képet ad, vannak benne biztató dolgok és kevésbé örömteli elemek is. Biztató az, hogy a terv továbbra is az „új energiák” erőteljes fejlesztését irányozza elő – 2030-ra el kell érni, hogy a teljes energiafogyasztás 25%-a tiszta forrásból (azaz megújulóból vagy atomból) jöjjön, szemben a 2025-ös szűk 22%-kal. Az mostani trendek alapján erre jó esély van, és ez jó eséllyel csökkenteni fogja a kibocsátásokat – 2025-ben volt az első év, amikor nem csak részarányában, hanem abszolút értékben is csökkent az ország fosszilis áramtermelése.

Nem túl acélos klímacélok

Ami nem jó az az, hogy az üvegházgázok csökkentésére vonatkozó célok el vannak maszatolva, nem egyértelműek. Kína hagyományosan nem abszolút kibocsátási célokat határoz meg, hanem a gazdaság karbonintenzitásának növekedését célozza meg, vagyis azt, hogy ugyanannyi termelés egyre kevesebb egységnyi kibocsátással járjon. Az előző ötéves terv intenzitásnövelési céljai nem teljesültek, és az új terv céljai az előzőhöz képest is szerényebbek.

A fő probléma az intenzitási célokkal az, hogy ezektől akár nőhetnek is a kibocsátások – márpedig a klímaváltozás szempontjából csak a kibocsátások abszolút értéke számít. Abszolút kibocsátási célt a terv – a várakozásokkal ellentétben – most sem határozott meg. Csalódást jelent az is, hogy nincs a tervben konkrét szénkivezetési menetrend, csak annyi, hogy „ösztönözni kell a szén- és olajfogyasztás tetőzését”.

A mai feszült helyzetben látszik igazán a zöld ipar ereje

Az új energiák kiépülése tehát jó eséllyel tovább fogja csökkenteni Kína kibocsátásait, de a pekingi mandarinok ezt nem adják írásba. Ez nem szokatlan Kínától, hiszen a klímacéljaik rendszerint homályosan és nagyon visszafogottan vannak megfogalmazva – aztán részben túlteljesítik őket. A kibocsátások csökkenése Kína számára továbbra is inkább az energiaátmenet járulékos haszna, és nem elsődleges cél. Ez nem feltétlenül rossz stratégia a társadalmi elfogadhatóság szempontjából – az EU-ban jelenleg folyó klímapolitikai viták jól mutatják, hogy az olyan elvont és hosszútávú célok, mint a kibocsátások csökkentése, nehezen védhetők meg a választók napi problémáival, a megélhetési válsággal vagy a munkanélküliséggel foglalkozó intézkedésekkel szemben. Ezért Kína klímastratégiája elsősorban iparfejlesztésből áll, és nem csökkentési célokból.

Amikor ezt írjuk, mindössze két hete indult meg a legújabb közel-keleti háború, ami pillanatnyilag évtizedek óta nem látott léptékű fosszilis energiaválsággal fenyeget. A konfliktus által elzárt Hormuzi-szoroson át alapvetően Ázsiát és ezen belül Kínát látják el olajjal. Innen nézve a kínai zöld átállás, mint nemzetbiztonsági cél helyessége fényesen beigazolódik, és ami igazán figyelemreméltó, a cél nem jelent gazdasági terhet, sőt, ma már a kínai GDP-növekedés egyharmada a tiszta technológiákból származik. A háború rövid távon többletkiadásokat jelent majd, de középtávon egyértelműen Kína malmára hajtja a vizet, hiszen a fosszilis energia jelentette függőségből világszerte a napelemek, szélturbinák, akkumulátorok, villanyautók jelentik a kiutat, ezeket pedig Kína gyártja.

Bart István klímapolitikai szakértő húsz éve foglalkozik az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági hatásaival és a klímakatasztrófa mérsékléséhez szükséges szakpolitikai megoldásokkal. Végzettsége jogász és várostervező. Volt már eurokrata, magyar köztisztviselő, független tanácsadó és civil is. Jelenleg az Environmental Defense Fund környezetvédelmi szervezet munkatársa, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja és az Egyensúly Intézet szakértője. Rendszeresen tart előadásokat és ad interjúkat a médiának, emellett számos tanulmánya és cikke jelent meg a klímaváltozás témájában.

Forrás: Másfélfok, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: