A Kádár-kockában lakók a rezsibalhé nyertesei - a nyugdíjasok a vesztes oldalon
Dr. Sziszák György, a Sziszák és Társa Építőipari Kft. ügyvezetője közölte, a kialakult helyzet nyertesei a panellakások tulajdonosai, a vesztesek pedig az egyedül élő idősek lehetnek, akiknek el kell hagyniuk a nagy polgári lakásukat, vagy épp családi házukat, mert nem fogják tudni fizetni annak rezsiköltségeit.
A szakember a használt lakások piacán átrendeződésre számít, a Kádár-kocka méretű házak pedig másodvirágzásukat élhetik a közeljövőben.
Két téma foglalkoztatja most napi szinten a magyar lakosságot, az üzemanyag elérhetőség és a rezsiváltozás, mindkettő jelentős hatással van az ingatlanpiacra.
Alig egy hónapja jelentette be a kormány, hogy augusztustól változnak a rezsicsökkentés feltételei, és az átlagfogyasztás felett lakossági piaci árat kell majd fizetni. Ez a módosítás szinte rögtön érezhető hatást gyakorolt az ingatlanpiacra a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt, mert mindenki éjt nappallá téve kezdett el azon gondolkozni, hogy csökkenthetné leginkább a rezsiköltségeit, mi lenne számára a legkifizetődőbb megoldás.
Dr. Sziszák György, a Sziszák és Társa Építőipari Kft. ügyvezetője arról beszélt, hirtelen sokan szabadulnának a régebbi építésű, nagy alapterületű házaiktól, és éppen miattuk ezzel egyidejűleg nőtt a 60 pluszos lakások iránti kereslet.
„Nehéz most hosszabb távon jóslatokba bocsátkozni, de abban biztos vagyok, hogy a megyeszékhelyeken a korszerű, újlakások piaca akár 10-15 százalékot is bővülhet az elkövetkező időszakban. Jelenleg az új iker- és családi házakra kisebb az érdeklődés, ami a magas kamatterheknek illetve a zöld hitelek hiányának tudható be” – mutatott rá.
Hozzátette, a használt lakások esetében lesz a leglátványosabb az átrendeződés. Mint fogalmazott, a panellakások még a mostani túlárazottságukhoz képest is drágábbak lesznek, akár még 20 százalékkal is nőhet az az összeg, amit a piac hajlandó lesz adni értük, persze csak akkor, ha fűtés költségük a jelenlegi szinten marad.
A Kádár-kockáké lehet a jövő?
Ezzel szemben a nagy családi és polgári öröklakásokhoz sokkal jobb áron lehet majd hozzájutni, mint a valódi értékük. Ennél a kategóriánál Nyíregyházán akár 350 ezer forintos négyzetméterárat is el tud képzelni az ingatlanszakértő.
„A trend miatt az idősebb korosztály, az egyedül élő hölgyek lehetnek majd a jelenlegi helyzet legnagyobb vesztesei, akiknek azért kell elhagyniuk nagy polgári lakásaikat, házaikat, mert nem fogják tudni kifizetni a nagymértékben megemelkedett gáz és villamos energia árát. A panellakások tulajdonosai pedig egyelőre nyertesnek érezhetik magukat, akár bérbe adják, akár saját maguk használják az ingatlanjukat” – értékelt Dr. Sziszák György.
A Sziszák és Társa Építőipari Kft. ügyvezetője szerint újra eljött az ideje a száz négyzetméteres Kádár-kockáknak, mert ezen méretű házak rezsije tartható - megfelelő odafigyeléssel - átlagfogyasztáson, gazdálkodható ki az átlagos magyar bérekből. Aki lakásban gondolkozik, annak egy távfűtéses panelt vagy egy korszerű újépítésűt javasolt. Utóbbi azért lehet jobb választás, mert energetikai szempontból korszerűbb, hatékonyabb és hosszabb távon szolgálhatja ki egy család igényeit.
Felhívta arra is a figyelmet, ma már napelem nélkül elképzelhetetlen egy iker vagy egy családi ház, de mindenkinek azt tanácsolja, a fogyasztást jó előre számolják ki és csak olyan teljesítményű rendszert építtessenek, ami várhatóan nullára csökkenti az elektromos áram felhasználását. Ennek továbbfejlesztett megoldása lehet a házhoz kialakított elektromos akkumulátor rendszer, mely eltárolja majd a megtermelt többletenergiát.
„A gázfűtés helyett át kell gondolni az elektromos fűtőfilmes megoldásokat, ekkor ugyan sokkal több napelemre lesz szükség, de még mindig olcsóbb lesz, mintha gázzal fűtenénk. Szóba jöhet régi gázkazánok kondenzációs vagy elektromos kazánra cserélése is” – zárta gondolatait Dr. Sziszák György.
Így lehet trükközni a családi ház rezsijével - cikkünk IDE kattintva
Hány nyugdíjas van ma Magyarországon?
Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:
2000: 2.461.000 fő
2001: 2.465.000 fő
2002: 2.465.000 fő
2003: 2.453.000 fő
2004: 2.461.000 fő
2005: 2.474.000 fő
2006: 2.489.000 fő
2007: 2.523.000 fő
2008: 2.525.000 fő
2009: 2.496.000 fő
2010: 2.463.000 fő
2011: 1.985.000 fő
2012: 2.013.000 fő
2013: 2.041.000 fő
2014: 2.023.000 fő
2015: 2.015.000 fő
2016: 2.046.000 fő
2017: 2.027.000 fő
2018: 2.032.000 fő
2019: 2.054.000 fő
2020: 2.029.000 fő
Ha valaki alaposan végignézte a számokat, akkor észrevehette, hogy 2011-nél komoly “visszesés” látható a saját jogú nyugdíjasok számában. Hová tűnt közel félmillió ember?
A választ a KSH módszertanában találjuk meg, mely szerint:
2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká.
Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.
A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből.
Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.
