A kiberbűnözőkkel szemben az edukáció a leghatékonyabb védekezés
A tájékoztatásban emlékeztetnek, hogy ezért indította el 2022 őszén edukációs és kommunikációs célú KiberPajzs programját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezéshez hamarosan több állami és szakmai intézmény is csatlakozott, köztük az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A program támogatói között van az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is.
Az állami szereplők mellett olyan piaci partnerek is bekapcsolódtak a közös munkába, mint a Szerencsejáték Zrt., a Visa és a Mastercard. A fő cél a felhasználói tudatosság növelése, a digitális biztonsági kultúra fejlesztése azoknak az alapvető ismereteknek az elterjesztése révén, amelyek lehetővé teszik a csalások megelőzését, az átverések és más támadási kísérletek felismerését, illetve a károk minimalizálását.
A program egyik kiemelt platformja a KiberPajzs hivatalos weboldala, a www.kiberpajzs.hu, amely folyamatosan frissülő tartalommal szolgálja az edukációt: bemutatja a leggyakoribb csalástípusokat, hasznos tanácsokat ad a védekezéshez, és lehetőséget biztosít bejelentésre is. Az oldal látogatottsága mára meghaladta a 450 ezer főt, különösen népszerű az oldal a 45 év feletti korosztály körében, akik a visszaélések szempontjából az egyik legérzékenyebb célcsoportnak számítanak.
A közleményben kiemelték: friss prognózisok szerint a kiberbűnözés által okozott kár globálisan 10 ezer milliárd dollár fölött van, 2028-ra pedig meghaladhatja a 14 ezer milliárd dollárt.
A kiberbűnözés motivációi között egyaránt jelen van az anyagi haszonszerzés, a politikai cél vagy a szakmai dicsőségvágy, illetve nem ritkán ezek kombinációja. A visszaélések döntő többsége ugyanakkor pénzügyi indíttatású - hangsúlyozták. A fizetési rendszerekben elkövetett csalások végrehajtói rendszerint nem magányos elkövetők, hanem jól szervezett hackercsoportok. A csalók elsődleges célja a fizetési adatok (kártyaadatok, internetbanki belépési adatok), illetve az ezekhez kapcsolódó másodlagos ügyfélhitelesítési kódok megszerzése, amelyhez kifinomult technikákat alkalmaznak. Gyakori módszer az adathalászat: hamis weboldalakat, e-maileket, SMS-eket vagy mobilalkalmazásokat hoznak létre, amelyek megtévesztően hasonlítanak a valódi szolgáltatók felületeire.
Az Erste Bank csütörtökön közölte: a csalások megelőzése, az ügyfelek edukálása érdekében a bank a meglévő csatornái - honlapja, közösségimédia-felületei, George App és George Web - mellett most podcast sorozatot is indít. Július elsejétől még nagyobb biztonságban lesznek a csalóktól az Erste ügyfelei, miután a bank elsők között csatlakozik a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszerhez, amely a tranzakciókat mindössze fél másodperc alatt ellenőrzi.
Hozzátették, hogy az Erste évek óta használja és folyamatosan fejleszti saját, valós idejű szűrőrendszerét. Monitoring tevékenységével a bank már a csalások közel 90 százalékát ki tudja szűrni, az idei első negyedévben is több mint kétmilliárd forint ellopását tudta megakadályozni. Az elmúlt évben összesen 1276, az Erste nevéhez köthető adathalász oldalt távolítottak el ennek köszönhetően az internetről, míg 2025 első negyedévében 105 ilyen oldalt töröltek.
