A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik

Az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium, közismertebb nevén „Franka”, felújítása során az új tornacsarnok tetejére épített, 2200 négyzetméteres intenzív zöldtető nemcsak esztétikai szempontból lenyűgöző, hanem kivitelezési minőségében is kiemelkedő teljesítmény. Ezt ismeri el a 2025-ös Év Tetője Nívódíj, amelyet a vízszigetelési munkákért felelős Balogh Szig-Bád Kft. kapott meg.
Ez a zöldfelület nem csupán fenntarthatósági szempontból fontos, hanem közösségi funkciót is betölt az intézménybe járók számára. A parkosított felületen körbejárható sétány, virágkazetták, füvesített területek, termokőris ülőbútorok és egy háromlépcsős, szabadtéri színpad is helyet kapott.
„A zöldtető egyértelmű válasz a klímaváltozásra, különösen a városi hőszigethatás elleni küzdelemben. Az viszont, hogy egy ilyen rendszer hosszú távon is működőképes legyen, elsősorban a vízszigetelésen múlik – ez a zöldtetők Achilles-sarka. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a kivitelezéshez megbízható, gyökérálló, időtálló anyagokat használjanak. Büszkék vagyunk, hogy a Mapei megoldásaival jött létre ez a mestermunka” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Nem létezik okosabb és zöldebb megoldás
A zöldtetők előnyei egy hagyományos, kátránnyal fedett lapostetővel kontrasztban tűnnek ki a leginkább. A fekete kátránnyal szigetelt lapostetők hőcsapdaként viselkednek a forróságban: a sötét felület elnyeli a napsugárzást, amely hővé alakul, így a tető akár 70–80 °C-ra is felmelegedhet.
A hő lefelé terjed az épületbe, különösen, ha a szigetelés nem megfelelő, és az így keletkező meleg bent is marad. Mivel a kátrány és a beton lassan hűl le, éjszaka sem csökken jelentősen a hőmérséklet, így a beltér fülledtté válik, megnő a hűtés energiaigénye, és hozzájárul a városi hőszigethatás kialakulásához – magyarázza Markovich Béla.
Ezzel szemben a zöldtető valóságos oázis. A tetőt borító növényzet és a termesztőközeg árnyékol, szigetel, és hőtárolóként is működik, csökkentve a nyári túlmelegedést és a téli hőveszteséget. Mindez nemcsak komfortosabb belső tereket, hanem alacsonyabb energiafogyasztást és rezsiköltséget is jelent.
Egy átfogó amerikai kormányzati jelentés szerint egy középületre telepített zöldtető átlagosan 6,2 év alatt megtérül, miközben évente átlagosan 5,2 százalékos hozamot termel a tulajdonosának. Teljes élettartama alatt pedig a beruházás értékének több mint kétszeresét hozza vissza.
A zöldtetők funkcionálisan is sokat adnak a városi környezethez. Jelentősen csökkentik a csapadékvíz lefolyását, így tehermentesítik a túlterhelt csatornarendszereket – egy jól kialakított zöldtető akár 65 százalékkal is mérsékelheti a tetőről érkező víz mennyiségét. Emellett természetes módon hűtik a levegőt: a növényzet párologtatása érezhetően enyhíti a városi hőszigethatást.
Ökológiai szempontból is előnyös megoldás, hiszen élőhelyet kínál beporzóknak és madaraknak, miközben védi a tetőszerkezetet az UV-sugárzástól és az időjárási szélsőségektől – így akár meg is duplázhatja annak élettartamát.
Árvíz a tetőn: így tesztelték a vízszigetelést
A zöldtetők egyik legnagyobb kihívása mindig is a vízszigetelés volt: az állandó nedvesség, a gyökérnyomás, a mechanikai terhelés és az időjárás együtt rendkívül komoly igénybevételt jelent. A projekt esetében ezt speciális vízszigetelési rétegrenddel, benne gyökérálló bitumenes lemezekkel valósították meg a Mapei szakértőinek segítségével.
„A zöldtető beázása nehezen javítható és költséges – biztosra kell menni. Ezért a vízszigetelés végső főpróbájaként egy árasztásos szivárgásvizsgálat során a frissen elkészült tetőfelületet szándékosan elárasztották vízzel. Aki ilyen próbát végez, az biztos lehet abban, hogy a felület hosszú távon is ellenáll az időjárásnak és a használatnak” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Az eljárás lényege, hogy a víz hosszabb ideig, jellemzően 24–72 órán át áll a tetőn, miközben a szakemberek megfigyelték, megjelenik-e bárhol szivárgás, nedvesedés vagy egyéb rendellenesség. Ez a legmegbízhatóbb és legszigorúbb vizsgálati módszer, hiszen már a legapróbb hibákat is képes felfedni.
A vízszigetelést követően történt meg a hőszigetelés, extrudált polisztirolhab (XPS) lemezek fektetésével, amelyek ellenállnak a nedvességnek és a terhelésnek. Innen már a növényzet kialakítását végző cég folytatta tovább a rétegrend kialakítását.
Tegyen egy virtuális sétát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium díjazott zöldtetőjén a Mapei referencia-kisfilmjével: https://www.youtube.com/watch?v=oERZG3gjziA