A kormány a GDP 5,5 százalékát fordította családtámogatásra
Beneda Attila a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány által szervezett, Családbarát intézkedések Magyarországon című tanácskozáson a 2010-es családbarát fordulatról szólva felidézte, a kormány célja minden olyan akadály elhárítása volt, amely a fiatalok családalapítását akadályozhatja.
Az államtitkár ezen felül célként jelölte meg a családalapítás, a gyermeknevelés presztízsének visszaállítását. Kiemelte, a hatékony családbarát politika erős pénzügyi hátteret igényel, ezért, mivel a magyar gazdaság 2010-ben "az összeomlás szélén állt", erős gazdaságot kellett felépíteni, amely munkahelyeket teremt és méltányos életszínvonalat biztosít a családok számára.
Beneda Attila kitért arra is, hogy a megfelelő méretű otthon birtoklása kulcsfontosságú tényező a gyermekvállalásban. Egyúttal hangsúlyozta, a kormányzat arra törekszik, hogy semmilyen családpolitikai intézkedést ne helyezzen hatályon kívül, csak újakat vezessen be vagy bővítse a meglévőket.
Beszámolt arról, annak érdekében, hogy minden családban annyi gyermeket vállalhassanak, ahányat szeretnének, a kormány három fő családpolitikai célkitűzést fogalmazott meg: annak ösztönzését, hogy a nők lehetőleg 20 és 30 éves koruk között hozzák világra gyermeküket, a gyermekes háztartások jövedelmének növelését, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának javítását.
Megfogalmazása szerint a mai magyar családtámogatás összetettsége és mértéke "messze meghaladja" a 2010 előtti rendszerét, ugyanakkor azt nem tekintik befejezettnek hanem folyamatosan figyelemmel kísérik és újragondolják az eddig bevezetett intézkedéseket.
Beneda Attila a családtámogatási rendszer eredményei között említette, hogy a magyar családok több gyermeket vállalnak, a gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan a nagycsaládok is egyre népszerűbbé váltak, valamint a legnagyobb mértékben a harmadik gyermekek száma emelkedett. A kormánypárti politikus európai szinten különösen figyelemre méltónak nevezte, hogy a családalapítás növekedését a házasságkötések számának folyamatos emelkedése is alátámasztja. Egyúttal jelezte: azzal, hogy ma Magyarországon egyre több gyermek születik házasságban, egy másik kedvezőtlen trendet is sikerült megfordítani.
Beneda Attila szólt arról is, hogy a válások száma mintegy negyedével, az abortuszok száma 48,8 százalékkal, 40 ezerről 22 ezerre csökkent. Az államtitkár kijelentette, hogy a családokra fordított állami kiadások összhangban vannak a termékenységi ráta növekedésével. Elmondta: a kabinet tavaly a GDP mintegy 5,5 százalékát fordította a családok támogatására. A munkával összefüggő családi pótlékok és ellátások aránya 2022-ben 24 százalékról 80 százalékra nőtt - fűzte hozzá.
A családi bölcsődék szerepének erősítéséről szólva kifejtette, hogy a gyermekgondozási szolgáltatások, köztük a bölcsődei ellátás is, kedvező hatással vannak a családtervezésre és a gyermekvállalásra.
Beneda Attila hozzátette, a bölcsődei ellátási rendszer 2017-től megváltozott rendszere lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a három év alatti gyermekek ellátását bármilyen intézményi formában (bölcsőde, minibölcsőde) és szolgáltatásban (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) végezzék, önállóan, társulva vagy gondozási szerződéssel.
2017-től az intézményes keretek között, a helyi igényekre reagálva családi, kis létszámú szolgáltatások is elérhetőek, akár magánlakásokban is, ezek a szülők munkaidejéhez igazodhatnak, növelve a kisgyermekek nappali ellátásának lehetőségeit, és a munkahelyi bölcsődék is ezt a célt szolgálják - mondta, kiemelve, hogy a kormányzat egyre inkább ösztönzi ezek fejlesztését.
Beneda Attila beszámolt arról, hogy az átfogó bölcsődei ellátási rendszer fejlesztésének köszönhetően 2023 elején több mint 60 ezer férőhely áll rendelkezésre, ami 85 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. A február elsejei nyilvántartás szerint 2638 intézmény és szolgáltató működik 60 315 férőhellyel - ismertette.
Az államtitkár közölte, hogy a kormányzat továbbra is kiemelten kezeli a 2017-ben bevezetett új szolgáltatási formák szakpolitikai támogatását. A többi között példaként említette, hogy differenciált támogatásban részesülnek a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a súlyosan hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó családi bölcsődék fenntartói is.
