A kormány növelte az idei kiadásokat négy fő területen
Kiemelte: a hiánycélt "moderáltan" a GDP 3,9 százalékára növelték a korábbi, 3,5 százalékról, ami a 2022-re "várhatóan teljesülő" 4,9 százalékos deficithez képest 1 százalékpontos csökkenést jelenthet idén.
A 2022-es tavaszi ülésszak végén senki nem számított arra, hogy a háborúnak és a hozzá kapcsolódó szankcióknak ilyen súlyos gazdasági hatásai lesznek, az Európai Bizottság akkor uniós szinten 2,3 százalékos növekedéssel számolt 2023-ra, ezt a számot később 0,3 százalékra csökkentették - idézte fel. Beszélt arról is, hogy a növekedés Magyarországon idén a tavalyi év közepén várt 4 százalékkal szemben 1,5 százalék körül alakulhat; a kormány 15 százalékos átlagos éves inflációval számol, és a bérek növekedése várhatóan eléri, sőt meg is haladja 2023-ban az inflációt.
Reálisnak látják, hogy az adósságráta 2023-ban 70 százalék alá csökkenjen GDP-arányosan a 2022. végére várható 73,5 százalékhoz képest, és megjegyezte, hogy 2021-ben még 76,8 százalékon állt a ráta, a nyári törvénytervezetben pedig még 73 százalék feletti mutatóval számoltak 2023-ra. A kormány a rezsivédelmi alap kiadásait 670 milliárd forintról 2600 milliárdra növelte, támogatásban részesülnek az önkormányzatok, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalkozások, az egyházak és a civil fenntartású közszolgáltatást ellátó szervek is a lakosság mellett - sorolta.
Továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti a kormány a munkahelyek megvédését, a rezsialap növelése - a kkv-knak és nagyvállalatoknak szóló programok mellett - egyebek között ezt a célt is szolgálja - jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy mára egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, a foglalkoztatottak száma rekordszinten áll, 4,7 millió. Kiemelte, hogy a családok támogatására szánt összegeket a módosított törvény megőrzi, sőt új programokat is hoz a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadójának kedvezményével.
Az új inflációs előrejelzés alapján már januártól 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak - húzta alá, utalva arra, hogy ez is többletkiadás a költségvetésnek az eredeti törvényhez képest. A bevételi oldal módosításai között említette, hogy az energiaszektor egyes szereplőinek a befizetései növekedtek, a legjelentősebb változás az, hogy az Ural és Brent olajtípus közötti árkülönbözet után befizetendő összeg 40 százalékról 95 százalékra nő. Rámutatott arra, hogy a kormány takarékos gazdálkodást tervez idén a saját intézményrendszerében, ezen a soron 250 milliárd forinttal kisebb kiadással számolnak a nyáron elfogadott törvényhez képest.
Banai Péter Benő felidézte, hogy ugyan a 2023-as költségvetési törvényt már az év végén rendelettel módosították a veszélyhelyzet szabályai szerint, a képviselők hamarosan tárgyalhatnak a változtatásokról, hiszen ugyanazt a törvénymódosítást az Országgyűlés elé is beterjesztették. Az államtitkár Ander Balázs (Jobbik) a bizottság egyik alelnöke és Vajda Zoltán (MSZP) bizottsági elnök érdeklődésére elmondta, hogy az áfakulcs emelését nem tervezik, a 834 milliárd forintos áfabevételi-többlet mögött a magasabb inflációs prognózis és a jövedelmek emelkedése áll.
Bakos Bernadettnek (LMP) válaszolva kifejtette: azokból az európai uniós forrásokból, amelyek reményeik szerint hamarosan elérhetőek lesznek megújuló energia programok finanszírozását is tervezik a jelenlegi lehetőségeken túl.
Tóth Endre (Momentum) kérdésére aláhúzta: Varga Mihály pénzügyminiszter részt vesz majd a plenáris ülésen a költségvetés tárgyalása során. A kormány szociális érzékenységét mutatja, hogy a gázár az átlagfogyasztás mértékéig Magyarországon a legalacsonyabb Európában - erősítette meg szintén a kérdések megválaszolásakor. Arra is kitért: a családtámogatások összege idén várhatóan 3357 milliárd forint körül lesz, ami több mint 120 milliárddal magasabb, mint az előzőleg tervezett. Hargitai János (KDNP) felvetésére úgy reagált: mérlegelni fogják, hogy a jelenlegi gyorsan változó környezetben érdemes-e tavasszal elfogadni a következő évi költségvetést.
