A korszerű műanyag-újrafeldolgozás lehet az „új arany”

A műanyag olcsón és sokoldalúan felhasználható alapanyag, amely megtalálható szinte mindenhol, a palackoktól kezdve egészen az autóalkatrészekig, ugyanakkor használata komoly fenntarthatósági kihívást jelent: évente mintegy 2 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásért felelős, ami a globális összkibocsátás mintegy 4 százaléka, de az EU-n belül ez az arány a 9 százalékot is eléri.  A műanyagoknak világszinten mintegy 10 százalékát, az EU-ban pedig 25 százalékát hasznosítják újra, a többi a hulladéklerakókban végzi. A számok a fogyasztók alacsony tudatossága, az EU-n kívüli korlátozott szabályozás, valamint a rossz begyűjtési és válogatási infrastruktúra miatt ennyire alacsonyak.

„A káros hatások ellenére a műanyag – különösen a csomagolási anyagok – iránti kereslet várhatóan továbbra is erős marad. A tanulmány ezért elsősorban az újrahasznosításra összpontosít, melynek fő előnye a műanyagtermelés mérséklése és a hulladéklerakás, illetve égetés visszaszorítása, ezáltal a kibocsátás csökkentése. A vállalatoknak már csak ki kell használniuk az ebben rejlő üzleti lehetőségeket” – emelte ki Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A szakértők két kulcstényezőre hívják fel a figyelmet, melyek új lendületet adhatnak az EU műanyag-újrafeldolgozásának: egyrészt szigorodnak az uniós újrahasznosítási célok, másrészt új technológiák terjednek el. Az új szabályozás szerint 2030-ra a műanyag csomagolások több mint felét kell majd újrahasznosítani, és a rendeletet kiterjesztik a nem csomagolóanyagként használt műanyagokra is.

Az új digitális technológiák és újrahasznosítási eljárások (fejlett mechanikai és kémiai módszerek) elterjedése pedig javítja az újrafeldolgozott anyagok hozamát, minőségét és értékét. Az elmúlt években az újrahasznosított műanyagok ára a klímasemleges törekvések és célok miatt emelkedett, szemben a szűz műanyagokéval. A műanyag-újrafeldolgozás így az "új arany" lehet, erős mennyiségi növekedéssel és nagyon vonzó árréssel. A vállalatoknak tehát most kellene cselekedniük, hogy kihasználhassák az ebben rejlő potenciálokat: például a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztésével, a fejlett technológiákba történő befektetéssel és az értéklánc mentén történő partnerségek keresésével.

Melyek a helyes stratégiai célok?

A nyereségszintek a műanyag-újrafeldolgozási értékláncban végzett tevékenységtől függően változnak: az újrahasznosítók és feldolgozók esetében az újrahasznosított anyagok magas ára miatt akár 10-15 százalékos is lehet. A szelektálási technológia fejlődésével és a nagyobb tisztaságú újrafeldolgozott anyagok mennyiségének növekedésével valamennyi szereplő árrése növekedni fog.

Mindez kedvezően hat a fúziók és felvásárlások formájában megvalósuló stratégiai folyamatok felgyorsulására. A stratégiai célok közé tartozik többek között a saját piaci részesedés növelése, a jelenlegi fenntarthatósági trendből származó növekedési dinamika kihasználása, valamint a vállalati saját hozzáadott érték kiterjesztése a fenntarthatóságot elősegítő tevékenységekben.

A Roland Berger szerint a jövőbeli siker szempontjából kulcsfontosságú, hogy a vállalatoknak már most legyen egy megalapozott üzleti modelljük, amely pontosan definiálja az értékláncban elfoglalt szerepüket.