A kutatók már tudják, hogyan vásárolunk és szórakozunk 10 év múlva

A digitális világ mellett a fizikai terek, épületek tervezése is hatalmas átalakuláson megy át. Évtizedeken keresztül a lokáció, a bérleti díjak és a látogatószám volt a fejlesztésének központjában. Az elmúlt években ezek mellé zárkóztak fel a technológiai újítások: a kivitelezéstől a vásárlói élményig információs rendszerek gyűjtik és értékelik az adatokat, tervezik a folyamatokat. Ezek azonban a mindennapi, már ismert helyzetekre adnak megoldást, és nem az olyan váratlan eseményekre, mint a Covid vagy az energiaválság.

„Egy új korszakba léptünk, ahol a jelenben gyűjtött adatok elemzése már nem elegendő, mindig egy lépéssel előrébb kell járnunk. Az országos szinten meghatározó ingatlanok esetében, mint a Westend, a MÜPA vagy a Budapest Aréna, muszáj felkészülni azokra a forgatókönyvekre is, amik a következő 5-10 évben vagy akár azon is túl várnak ránk. Ehhez olyan hatásokat is vizsgálnunk kell, amelyek első ránézésre talán nem kapcsolódnak az ingatlanszektorhoz – hosszú távon azonban éppen ezek határozzák meg a jövő épületeit és az ott nyújtott szolgáltatásokat. Nem csak azzal tervezünk tehát, ami már most biztos, hanem azzal is, ami még csak ezután következik be” – avat be Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus Csoport, Magyarország vezető magántulajdonban lévő ingatlanvagyon-kezelő vállalkozásának működési vezérigazgató-helyettese, hogyan lehet a több mint 300 milliárd forintos ingatlanvagyon esetében felelősen tervezni.

„Több éve foglalkozunk a világot befolyásoló trendek elemzéséve, bevonva ebbe jövőkutatót, AI szakértőt, környezetpszichológust és generációkutatót is. Jelenleg négy markáns irányvonalat látunk: a mesterséges intelligenciát, az adatvagyon-felhasználását és az erőforráshatékony zöld megoldásokat és az ezekhez kapcsolódó emberi tényezőket - vagyis a közösségek, a generációk eltérő igényeihez való igazodást” – hangsúlyozta ki Gyertyánfy.

1. A mesterséges intelligencia az üzleti stratégia része

A ChatGPT hatalmas port kavart azzal, hogy a mesterséges intelligencia (AI) bárki számára elérhetővé vált. Az ingatlanszektorban azonban az AI már a stratégia és a mindennapi üzleti folyamatok része, a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig jelen van. A kérdés már nem az, hogy jó-e nekünk vagy kell-e tőle félnünk. Hanem hogy hogyan lehet a leghatékonyabban alkalmazni, milyen szabályozásokat vezetnek majd be a használatára vonatkozóan, illetve az olyan, ma még futurisztikusnak tűnő helyzetek, mint például az önvezető járművek parkolásának megoldása hogyan fog beépülni az ingatlanfejlesztésbe.  

2. Az adattudatosság növekvő szerepe

A szórakozás, a médiafogyasztás, a tanulás, az egészségügy, a munka vagy akár a vásárlás világa is egyre inkább az okoseszközök használatával történik, eközben pedig folyamatosan és rengeteg információt gyűjtenek. Az adatok egyre nagyobb értéket képviselnek, de ezek mennyisége helyett a minőség a fontos. A big data helyett tehát a smart data, a tudatos adatvagyon-gazdálkodás a cél, ami magába foglalja az adatok rendszerezett gyűjtését, mozgását, feldolgozását és a minél célzottabb visszajelzést.

3. Az ESG szemlélet már elvárás

Az ESG, azaz a környezeti tudatosság, a társadalmi értékek megőrzése és az átlátható működés szemlélete a finanszírozásban és a fejlesztéseknél is követelmény, ezért alapjaiban formálja át az ingatlanszektort. Emellett a látogatói, bérlői és munkavállalói oldalon is egyre nagyobb az elvárás ebben az irányban. A fogyasztói tudatosság változását jól példázza egy nemzetközi, jellemzően ruhamárkákkal együttműködő alkalmazás, melynek kimutatása szerint a használt termékek piaca 11-szer gyorsabban növekszik, mint a hagyományos értékesítés.

4. Az emberi tényező mindenek felett

Csak akkor használjuk jól a technológiai fejlesztéseket, ha azoknál a humán tényezőt is figyelembe vesszük, az emberi közösségek, generációk, egyének igényeihez igazodnak. Nemcsak az a fontos, hogy hol és mit intézünk, hanem az is, hogy azt milyen könnyen, gyorsan tudjuk megtenni, és a körülmények mennyire felelnek meg a személyes elvárásoknak. A B2B és a B2C szemlélet helyett így egyre inkább a B2H, azaz business-to-human megközelítés kerül a fókuszba.