A Lakhatási tőkeprogram hatására akár 30 ezer új lakóingatlan épülhet a következő hat évben
A közlemény szerint a Lakhatási tőkeprogram célja, hogy ingatlanalapok ingatlanfejlesztésein keresztül jelentősen ösztönözze a lakáspiaci kínálat növekedését. A program segítségével az állam által biztosított tőke mellett jelentős magánforrás, illetve kereskedelmi banki hitel formájában összesen akár 1000 milliárd forint összegű fejlesztéshez juthat a lakáspiac.
Ezek felhasználásával a program hatéves időtartama alatt mintegy 30 ezer új lakóingatlan megépítésére nyílik lehetőség. Ez éves szinten nagyjából 5 ezer új lakást, bérlakást és kollégiumi kapacitást jelent. Ez azért fontos, mert az elmúlt években országosan évente körülbelül 15 ezer új lakás épült, így a program nagyságrendileg harmadával növelheti a hazai lakásépítési volumen éves átlagát a következő években.
Kiemelték, hogy a pályázati összegek folyósítása az alapkezelőkkel szemben támasztott alapfeltételek teljesítése mentén, ütemezetten zajlik.
A közlemény idézte Buda Sándort, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatóját, aki elmondta: október végével tíz alapkezelő indította el beruházásait, 160 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás mellett. A tőkeprogram teljes, 300 milliárd forintos keretösszegének kihelyezése várhatóan 2026 első negyedévéig valósulhat meg.
Rámutattak, hogy a tőkeprogramra olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhettek nyilvános pályázat útján, amelyek 2024 végéig legalább 25 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlan- és/vagy értékpapíralapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkelapot kezeltek. Az egyes tőkebefektetések piaci alapon, legalább 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulással, a piaci feltételekkel megegyező hozamelvárások mellett valósulnak meg. Minden fejlesztéshez kötelező független szakértői vizsgálat is, amely igazolja a piaci hiányosságot, ezáltal a projekt elindításának indokoltságát és a projekt gazdasági racionalitását.
A futamidő alatt a Nemzeti Tőkeholding folyamatosan monitorozza az egyes alapok teljesítményét. Amennyiben a kezelési szabályzattól és a befektetési politikától, a forráskihelyezési ütemtől való eltérést tapasztal, szankcióval élhet, amely többek között tőkeleszállítást, az alapkezelési jogosultság elvételét, a kezelési szabályzat megszegése esetén pedig akár a jegybanki intézkedés kezdeményezését is jelentheti.
Buda Sándor a közleményben hangsúlyozta, hogy bár a tőkeprogram a lakáspiac bővülését szolgálja, mégis piaci konstrukcióra épül, tehát a befektetés semmiképpen sem támogatás. A kihelyezett forrásokhoz meghatározott hozamelvárás fűződik, minden esetben akkora, amelyet egy piaci befektető is elvárna. Ez a jelenlegi piaci elvárásoknak megfelelően 10 százalék körül alakul. A hatéves befektetési időszakot követően a teljes kihelyezett összeget a hozamokkal növelten várják vissza.
A tőkeprogram márciusi nyílt pályázatán 19 alapkezelő nyilvános és zártkörű alapjai indultak eredményesen, ezek alaponként legfeljebb 20 milliárd forint forrást kapnak, amelynek 100 százalékát kizárólag magyarországi ingatlanbefektetésekre, azon belül is elsősorban lakások, valamint bérlakások és kollégiumi épületek fejlesztésére fordíthatják. A Lakhatási tőkeprogram forrásainak mintegy 30 százaléka kifejezetten Budapesten kívül megvalósuló projektekre irányulhat és döntő részben lakások fejlesztése várható - olvasható a Nemzeti Tőkeholding közleményében.
