A magas terményárak ellenére is nehéz év várhat a gabonatermesztőkre

2022 januárjának közepén Magyarországon az étkezési búza tonnájának termelői ára 98,9 ezer forint volt, a takarmánykukoricáért 87,7 ezer forintot adta tonnánként[1]. Előbbi 47, utóbbi pedig 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A jelentős áremelkedés számos világpiaci okra vezethető vissza: 2020 őszén kevesebb termést tudtak betakarítani, a bizonytalanságot pedig tovább növelték a covid-járványt kísérő logisztikai problémák. Ezt követően Oroszország és Ukrajna, a világ két jelentős gabonaexportőr országa között fokozatosan élesedett a konfliktus. A gabonaimportőr országok a bizonytalansági tényezők hatására erőteljes tartalékolásba kezdtek, Kína is jelentőset növelte importját. Emellett a kukorica árát tovább emelte az energiahordozók árának megugrása is, mivel ebből a gabonából jelentős mennyiségű alternatív üzemanyagot is gyártanak, amelynek előállítása így jóval jövedelmezőbbé vált.

Mi várható 2022-ben?

A takarmányként használt gabonafélék árának megugrása természetesen igen nehéz helyzetbe hozta az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Ugyanakkor a magasabb reménybeli bevétel ellenére a gabonatermesztők számára is problémás év lehet 2022 a következő okok miatt:

-    Az üzemanyagok, a műtrágya és a munkaerő ára is megugrott 2021 második felében, így az idei termés előállítási költsége a tavalyinak akár a duplájára is nőhet, vagyis alapvetően csökken a jövedelmezőség. Ez főként kedvezőtlen termésátlagok esetén komoly veszteségeket is okozhat.
-    Az idénre várt kedvezőbb globális terméseredmények, illetve a készletek korábbi feltöltése miatt megszűnő pótlólagos kereslet hatására a világpiaci terményárak akár gyorsan visszatérhetnek alacsonyabb szintekre.
-    Mivel a hazai termelők egy része (főként kukoricából) egyelőre a jobb ár reményében visszatartja a piacról a terményét, ez időnként a világpiaci ár fölé löki a termelői árakat, ami egyre erősödő gabonaimporthozvezet, ez pedig hosszabb távon egyes gazdálkodóknál akár komoly beszállítói pozíciók elvesztéséhez is elvezethet.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arra számít, hogy az árváltozások tavalyhoz képest lényegesen nem változtatnak a vetésterület összetételén. „Az előző évi csapadékhiány főként a  déli országrészben okozott csalódást a kukoricatermesztőknek, de a jelenlegi magas termelői ár, illetve az idei bőségesebb csapadékhoz kapcsolódó remény miatt idén sem számítunk visszaesésre ennél a gabonafajtánál. A tavaszi vetésű növények esetében sok minden múlik majd a vetőmagok árán, ez még okozhat kiseb elmozdulásokat. Emellett arra is van esély, hogy a napraforgó vetésterülete tavalyhoz képest 100-200 ezer hektárral nagyobb lesz 2022-ben” – mondta el a szekember.

Felértékelődik a precíziós gazdálkodás szerepe

A gabonatermesztés nyereségrátájának csökkenésével idén ismét a figyelem középpontjába kerülnek a korszerű gazdálkodási módszerek.

„Az új helyzet komoly szemléletváltozást igényel: a megtérülés érdekében pontos adatalapú gazdálkodásra kell átállni – hangsúlyozza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A precíziós technológiák alkalmazása, a megfelelő géppark nagyban elősegítheti a jövedelmezőség fenntartását (gondoljunk csak arra, hogy immár 3-4-szeres árú műtrágya optimális adagolását kell beállítani a megfelelő terméshozam biztosítása érdekében), de emellett az egész gazdálkodási folyamat (finanszírozás, támogatások igénybe vétele, értékesítés, stb.) megreformálására is szükség lehet.