A magyar költségvetés valós helyzete az átvilágítás után

A tervezett és a tényleges hiánypálya közötti eltérés

A 2026-os költségvetést 2025 júniusában a GDP 3,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal fogadta el a Parlament. A kormányváltást követő átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés ezzel szemben 6,8 százalékos hiányt jelzett előre. Az előrejelzés tételes felülvizsgálata megerősítette, hogy a hiánynövelő tételek reálisak.

A GDP arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik.

Azok a kampány intézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez.

Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont. 

Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.

A vártnál gyengébb gazdasági pálya hatása 0,3 százalékpont: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható. 

Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett.

Az örökölt hiány kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna

A költségvetés a GDP 1,1 százalékát kitevő 969 milliárd forint összegben számolt olyan európai uniós forrással, amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF).

A valós örökséget ezért az ezen bevételek nélkül számított hiány jelenti. Az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna.

A kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt – fele már a költségvetésbe építve, fele azon felül. A 8,3 százalékos örökölt hiány azonban egyértelműen jelzi, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet.

Az EU-megállapodás a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei hiányt

Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. Ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró. 

A 3,5 milliárd euró kedvezményes finanszírozású RRF-hitel költségvetési hatása attól függ, hogy a transzferek, tőkeemelések a költségvetési körön belülre, vagy kívülre érkeznek. A 2026-os költségvetési hiányt összességében 595 milliárd forinttal, a GDP 0,6 százalékával növelik az augusztusi, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek. Ilyenek a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és AI Gigafactories EU-programokkal kapcsolatos kiadások. Az előbbi a rezilienciát, az összekapcsolhatóságot és a műholdas biztonságot szolgáló infrastruktúra program, az utóbbi pedig az Unió mesterséges intelligencia programja.

Így mindent összevetve, az EU megállapodás 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt (a százalékos értékek kerekítettek).

A tőkeemelések miatt augusztusban átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igény jelentkezik, amelyre e hét elején az Államadósság Kezelő Központ 3 milliárd eurós kötvénykibocsátással készült fel. 

További intézkedések nélkül az idei várható hiány a GDP 7,5 százaléka

Az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt az EU-támogatások hazahozatala (0,5 százalékponttal), a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékponttal), valamint a forint erősödése és a hozamok csökkenése (0,1 százalékponttal) mérsékli, így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne. Az új hiánycélt a kormány augusztus végén határozza meg a 2026-os költségvetés módosításának parlamenti beterjesztésekor.

Kitekintés 2027-re

Az idei évet emellett jelentős egyszeri tételek terhelik. Ilyenek a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletköltések és a halasztott önkormányzati kiadások, amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. E tételek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna további intézkedések nélkül.

A további intézkedések nélkül várható 2027-es hiányt ehhez a szinthez képest az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal, az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal emelheti.

Ezen hatásokat ellensúlyozzák többek között a csökkenő kamatkiadások (0,2), az állami vagyon kiadások csökkenése (0,2), a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése (0,3). Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg.

A költségvetés átvilágításának a diasora innen, az átvilágítás háttértáblája pedig innen érhető el.