A magyarok több mint fele választotta a magánegészségügyet a drágulás ellenére
Az MTI-nek küldött keddi közleményük szerint a magánegészségügyben a szolgáltatások átlagos ára az augusztusi 1,3 százalékos éves átlagos infláció közel négyszeresével, 5 százalékkal nőtt: míg tavaly átlagosan 29 258 forintot kellett kifizetni egy szakorvosi vagy egy alapdiagnosztikai vizsgálatért, addig az idén augusztusban már 30 724 forintot.
Az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint legnagyobb mértékben a laborvizsgálatok (10 százalék), a bőrgyógyászati vizsgálatok (7,7 százalék) és a nőgyógyászati vizsgálatok (6,7 százalék) árai emelkedtek, míg egy vizit a szemészeten (1,9 százalék) vagy egy szív ultrahang (2,5 százalék) jóval kevésbé drágult.
Budapest és a vidék között némileg zárult a költségolló, de továbbra is látványos az árkülönbség: vidéken 7 ezer-15 ezer forinttal is lehet olcsóbb egy ugyanolyan szakorvosi vizsgálat, mint a fővárosban, ugyanakkor az átlagos árkülönbség egy év alatt 26 százalékról 23 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy a vidéki szolgáltatások dinamikusabban drágultak.
A kutatás szerint a szolgáltatások toplistáját továbbra is a fogászat vezeti: a megkérdezettek 48 százaléka járt az elmúlt két évben magánfogászaton. Ezt a nőgyógyászat és szülészet (29 százalék), valamint a laborvizsgálatok és a bőrgyógyászat (22 százalék) követik. Az 5. helyen pedig az ultrahang- és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok szerepelnek, amelyeket a válaszadók közel ötöde vett igénybe.
A kutatásban részvevők több mint fele a sokszor borsos árak ellenére mégis inkább a privát ellátást választotta az elmúlt két évben, 46 százalékuk járóbeteg ellátás keretében. Minden 10. válaszadó egynapos ambuláns sebészetet végeztetett magánszolgáltatónál, a nagyobb műtéthez vagy többnapos kórházi ellátást igénylő beavatkozáshoz a megkérdezettek 2 százaléka vett igénybe magánklinikát.
Az NN kutatása szerint a magánorvosi ellátást igénybe vevők 88 százaléka teljes egészében saját forrásból fedezte a költségeket. Közülük 79 százalék készpénzzel vagy kártyával fizetett, ugyanakkor emellett 17 százalék egészségpénztári megtakarítást, 5 százalék pedig egészségbiztosítást is igénybe vett a finanszírozáshoz. A saját forrásból fizetők 61 százaléka anyagilag megterhelőnek érezte a kiadást.
A felmérés reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2026 júniusában és júliusában történt, 1000 fő részvételével online.
