A mesterséges intelligencia olyan, mint a Szaknévsor, aki kimarad, az lemarad

A csütörtökön megjelent interjúban felidézték, hogy október 22-én Budapest adott otthont az európai versenyjog és versenypolitika egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményének. Az 50. Európai Versenynapot a GVH szervezte. A GVH a nemzetközi konferencia alkalmával mutatta be az MI-ről szóló piacelemzésének eredményeit.

Rigó Csaba Balázs a lapnak azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása, a technológia hatásai a piaci versenyre, illetve a fogyasztók mindennapjaira, ma az egyik legaktuálisabb téma a versenyhatóságok nemzetközi közösségében.

"Ezt mi már jóval korábban felismertük, ezért is kezdte meg a Gazdasági Versenyhivatalban egy piacelemzés előkészítését, mintegy egy évvel ezelőtt. Az eredmények bemutatását az október 22-i, 50. Európai Versenynaphoz időzítettük, mert előzetesen érzékeltük, hogy a tanulmányunk nemcsak hazai, hanem élénk nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat" - fogalmazott.

Úgy folytatta, a fő kérdésük az volt, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiák alkalmazása hogyan befolyásolja a vállalkozások közötti piaci versenyt, és ebből következően milyen hatással vannak a fogyasztókra.

Összességében azt látták, hogy a mesterségesintelligencia-alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP-növekedést is eredményezhet, így a MI széleskörű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon - vélte az elnök.

Hozzátette, a kis- és középvállalkozások számára a mesterségesintelligencia-alapú technológiák rohamos terjedése, ha nem kezdik el mielőbb alkalmazni azokat, további versenyhátrányt okozhat a nagy cégekkel szemben.

Az elnök kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kis- és középvállalkozások a lehető leghamarabb megismerkedjenek a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel és felkészüljenek annak széleskörű alkalmazására, mert ezzel lehet megelőzni, hogy a technológia fejlődése a különféle termék- és szolgáltatáspiacok koncentrálódásához vezessen.

Egy felvetésre úgy reagált: több mint veszély, hogy a globális techcégek egyszerűen leuralják az MI piacát, s ezt már az európai döntéshozók is felismerték, többek között ezért is jött létre az Európai Unióban (EU) a világon elsőként egy mesterségesintelligencia-alapú megoldások működését átfogóan szabályozó rendelet, az AI Act. A jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, és majd fokozatosan kell majd alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően; 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része - közölte Rigó Csaba Balázs.

Hozzáfűzte, a rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye, ugyanakkor egy rendkívül bonyolult és átfogó szabályozásról van szó, csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.

Mint mondta, az 50. Európai Versenynapon az egyik fókusztéma volt az MI alapú technológiák alkalmazása, illetve a versenyjoggal kapcsolatos összefüggései. "Azt hiszem, a problémát mindenki hasonlóan definiálja, az eltérések pedig abból fakadnak, hogy az MI-alapú technológiákat miként lehet helyesen, a leghatékonyabban felhasználni" - fogalmazott a versenyhivatal elnöke, hozzátéve, hogy az EU-ban és az egyes tagállamok versenyképességének erősítése kulcskérdés a kontinensünk gazdasági és társadalmi kilátásai szempontjából, mert az EU lemaradt a nagy riválisokhoz képest.

Ezért is tűzte zászlajára a magyar uniós elnökség, a magyar kormány az európai versenyképesség erősítését. A GVH piacelemzése is azt támasztotta alá, hogy az MI-alapú technológiák alkalmazására alapvetően versenyképességi faktorként kell tekintenünk, már csak azért is, mert a kkv-k helyzetbe hozása a magyar és az európai gazdaság alapvető érdeke, a termelékenység, hatékonyság egyik meghatározó tényezője - emelte ki az elnök.

"A versenyképességi szempont egy újszerű megközelítés. Számos európai versenyhatóság foglalkozik aktívan a mesterséges intelligenciával. Mi komplexebben közelítettük meg a témát, előtérbe helyeztük például a fogyasztóvédelmi szempontokat is, illetve a GVH piacelemzése két specifikus fókuszpiacra – a banki szolgáltatásokra és a telekommunikációs szektorra – célzottan is kiterjedt" - hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs.

Szólt arról is, hogy a GVH elnökeként négy fő pontból álló versenypártolási javaslatot tett: kulcskérdés a hazai vállalati szektor MI-használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Kiemelten fontos a fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása, ami azért rendkívül lényeges, mert az MI-alapú technológiák számos szempontból kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatják a fogyasztókat.

Javaslatot tettek az MI nemzeti stratégia felülvizsgálatára, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására, illetve a szuperszámítástechnikai kapacitásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővítésére.

Nemzeti szempontból rendkívül lényeges a magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. "Úgy véljük, hogy az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek továbbfejlesztése, alkalmazása és széleskörű elérhetővé tétele érdekében" - fogalmazott Rigó Csaba Balázs.